Újabb provokációnak tették ki csütörtökön Pristinában a Szerb Pravoszláv Egyház hívőit és papságának tagjait, ismertette a szerb kormány Koszovó-ügyi irodája. A koszovói rendőrség tagjai megakadályozták a hívőket és a papokat abban, hogy megközelítsék a pristinai Megváltó Krisztus-templomot, ahol Urunk mennybemenetele napja (Spasovdan) alkalmából kellett volna misét szolgáltatniuk. A helyszínre érkezett hatósági erők körbevették a templomot és nem engedélyezték a polgárok számára sem azt, hogy abba betérjenek, tették közzé. Az egyház képviselői, annak érdekében, hogy elkerüljenek mindenféle konfliktust, a helyszín elhagyására szólították fel a hívőket, majd arra kérték őket, hogy a távolabbi Szent Miklós-templomnál találkozzanak újra, ahol aztán már zavartalanul szolgáltathatták a liturgiát.
Petar Petković, a Koszovó-ügyi kormányiroda igazgatója elmondta, hogy egy civilizációellenes intézkedésről beszélhetünk, a koszovói rendőrségnek, amely meggátolta a hívőket és az egyház tagjait abban, hogy saját templomukba lépjenek, minden bizonnyal a legfelsőbb koszovói szervektől érkezett egy efféle parancs, ami ismét csak azt bizonyítja, hogy Pristinának esze ágában sincs a megbékélésen és a kapcsolatok rendezésén dolgozni. Jól ábrázolják a történések azt is, mit gondol valójában Albin Kurti kormányfő kabinetje a vallásszabadságról és emberi jogokról, tette hozzá az irodavezető. Nem elég, hogy a koszovói szerb szentélyeket naponta támadások érik, most már megközelíteni sem lesz szabad azokat, értékelte, majd emlékeztetett arra, hogy ugyanennek a templomnak a falára azt írták ki tavaly: Jézus gyűlöli a szerbeket. Ezek a koszovói szerbség mindennapjai, amire végső ideje, hogy felfigyeljen a nemzetközi közösség is, s megfelelő intézkedéseket foganatosítson a helyzet javítása, az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében, fogalmazott. Kurti vallási fanatizmust és erőszakot hajt végre a tartományban, jelentette ki Petković, majd arra emlékeztetett, azok az országok, amelyek támogatják Koszovó felvételét az Európa Tanácsba, voltaképpen egy olyan kormány munkáját segítik, amelyiknek az esetében az erőszak alkalmazása alaptevékenységnek számít, a kisebbségek vallási jogait nem hajlandó figyelembe venni, segíti viszont a nácik egyik helyi segítője emlékházának felújítását – ez a jelenlegi koszovói értékrendszer, jegyezte meg az iroda igazgatója a tegnapi esettel kapcsolatos nyilatkozatában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vallási erőszakot észre kell vennie az EBESZ missziójának, de az európai uniós küldöttségnek is.
EGYRE TÖBB AZ INCIDENS
A kormány Koszovó-ügyi irodája csütörtökön arra is felhívta a nyilvánosság figyelmét, hogy Kurti kormányzása óta ötven százalékkal növekedett az etnikai alapú támadások száma a déli tartomány területén, a szerbek ellen 179 támadást követtek el, melyek többségét Pristina tagadja még akkor is, amikor Brüsszel beszél azokról. Belgrád nem fogja engedni, hogy a koszovói szerbség igya meg Kurti irracionális politikájának levét, melynek egyetlen célja a gyűlöletkeltés, az ezen a politikán alapuló retorika mindennapossá tétele, a dialógusnak és a kompromisszumnak az elutasítása, fogalmazott az iroda közleményben.
Kurti a minap felvetette annak lehetőségét, hogy kikapcsolják a villanyáramot Észak-Koszovóban a felgyülemlett adósságok miatt. A belgrádi reakció tegnap úgy szólt: ezeknek az állításoknak sincs semmilyen megalapozottságuk, ismét csak a feszültségszítás az egyedüli cél.
Viola von Cramon-Taubadel: Rossz lépés volt a pristinai kormány tagfelvételi kérelmének átadása (Fotó: Beta)
ROSSZ LÉPÉS VOLT
Mint ismeretes, Koszovó nemrégiben kérelmezte felvételét az Európa Tanácsba, mely újabb ellentéteket váltott ki a Belgrád és Pristina közötti vonalon. Viola von Cramon-Taubadel koszovói európai parlamenti jelentéstevő tegnap közölte, rossz lépés volt a pristinai kormány tagfelvételi kérelmének átadása, egy sor rendezetlen kérdés szerepel még napirenden, ami miatt nem kap majd Koszovó kellő támogatást, például a szerb egyházi vagyon kérdései miatt sem, melynek kapcsán Pristina saját alkotmánybíróságának a döntését sem vette figyelembe. A jelentéstevő ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Pristinának, tudomása szerint, konkrét tervei vannak a 2013 óta késő szerb községek közösségének létrehozására. Ennek az önkormányzatiságnak az alapjait még a kilenc évvel ezelőtti brüsszeli megállapodás határozta meg, az alkalmazás azonban mind a mai napig elmaradt. Koszovónak vissza kell térnie a dialógus politikájához is, értékelte a német képviselő, s közölte, nemrégiben arra kérte meg Aleksandar Vučić szerb államfőt, hogy az ország hagyjon fel a koszovói függetlenséget elismert államok körében, a döntés visszavonása érdekében folytatott nemzetközi lobbizásával. Az Európa Tanács bizonyára csak jövőre tűzi napirendre a koszovói felvételi kérelmet, addig Szerbia még meglehetősen sok idővel rendelkezik a diplomáciai tevékenység folytatására, értékelte von Cramon.
