Megosztottság alakult ki Európában a brüsszeli vezetés és bizonyos tagállamok aktuális, Szerbiával szembeni politikájának a következtében, véli tudni a B92 hírportál. Utóbbi összeállítása szerint az Európai Unió tagállamai közül mind több elutasítja az Oroszországgal szembeni szankciók elrendelésével kapcsolatban Szerbiára gyakorolt nyomást, illetve annak a mértékét. Az elemzések szerint elsősorban Németország szeretné „rávenni” Szerbiát, hogy csatlakozzon az EU Oroszországgal szembeni szankcióihoz, vagy legalább azok egy részéhez, és ekképpen igazodjon az EU kül- és biztonságpolitikájához. Ugyanakkor vannak olyan tagállamok, amelyek szerint a szinte már erőszakos nyomásgyakorlás adott esetben a szándékkal ellentétes hatást is kiválthat, azaz tovább erősítheti a Szerbia és az Oroszország közötti kapcsot. A B92 értesülései szerint mindenekelőtt Magyarország, Ausztria, Olaszország, Bulgária, Portugália, Csehország és Szlovénia, valamint a Koszovó függetlenségét el nem ismerő Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia azok az országok, amelyek vezetése arra az álláspontra helyezkedik, hogy Brüsszelnek megértőbbnek kellene lennie Szerbiával, illetve az ország egyedülálló helyzetével. Még a párizsi vezetésnek is megengedőbb a hozzáállása Németországénál, amelynek a kancellárja múlt pénteken Belgrádban nemcsak a szankciók mielőbbi elrendelését sürgette, hanem nyíltan kimondta, hogy Szerbia uniós csatlakozásának feltétele Koszovó államiságának az elismerése, mutatnak rá az elemzésben.
Az elemzés értelmében Emmanuel Macron azok az európai vezetők közé tartozik, akik szerint már a csatlakozás előtt létre kellene hozni az európai geopolitikai közösséget, amelyik egyértelműbbé tenné a tagjelölt államok uniós perspektíváját. Hasonló az álláspontja Ausztriának, ahol a külügyminiszter nemrégiben közzétette a non-papert, amely szerint az EU-nak több területen is úgy kellene viszonyulnia a Nyugat-Balkán országaihoz, mint a tagállamokhoz. Az osztrák külügyminiszter szerintfontos, hogy a nyugat-balkáni országok polgárai úgy érezzék, a térség EU-integrációja nem csupán ígéret, hanem valami elérhető, aminek már a teljes jogú tagságot megelőzően hozadéka van. Ugyanakkor az európai perspektíva nem egyirányú utca, mondta a héten Belgrádban Alexander Schallenberg, aki elégedett Szerbia, az ENSZ Közgyűlésén az ukrajnai válság kapcsán kifejezésre juttatott álláspontjával.
Másrészt a B92 bennfentes értesülései szerint Németország szigorú álláspontját az EU más tagállamai is osztják, például Hollandia, Belgium, Lengyelország és Horvátország. Habár a döntő határozatokat az EU konszenzussal hozza meg, azaz minden állam szavazata egyenértékű, mégis vannak olyan országok, amelyeknek a véleménye mérvadóbb, értékelte SrđanGraovac, a Társadalmi Stabilitás Központjának munkatársa. Mint hozzátette, a Németországhoz hasonló nagyobb tagállamok befolyása jelentős, ám az ukrajnai válság esetében is bebizonyosodott, hogy olykor elegendő egy ország vétószavazata. Szerbia szempontjából rendkívül fontos Magyarország támogatása, illetve ennek a folytonossága, magyarázta Graovac. Az elemzésben arra is emlékeztetnek, hogy június 23-án és 24-én tartják meg az Európai Tanács ülését, valamint az EU és a nyugat-balkáni államok vezetőinek a találkozóját.
Deli Andor és Gál Kinga európai parlamenti képviselők nem egy benyújtott módosító indítvánnyal próbálták árnyaltabbá tenni az elfogadott jelentést – utóbbiról határozat formájában a későbbiekben az EP plenáris ülésén szavaznak –, illetve más oldalról is megvilágítani Szerbia hozzáállását az ukrajnai háborúhoz és az európai integrációhoz. Az egyikben a képviselők emlékeztetnek: „Az ENSZ Közgyűlésében Szerbia megszavazta az ukrajnai orosz agressziót elítélő határozatokat, és egyúttal határozottan kiállt Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a nemzetközi joggal összhangban történő tiszteletben tartása mellett.”
Deli Andor a Külügyi Bizottságban való szavazást követően Facebook-bejegyzésében ekképpen fogalmazott: „Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának országjelentésében az egyik fő kritikus pont az, hogy Szerbia miként viszonyul az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. Azt azonban nem említi meg a jelentés, hogy Szerbia egy szuverén állam és így normális, hogy a szerb kormányzat saját nemzeti érdekeit, a szerb polgárok, köztük a vajdasági magyarok, érdekeit helyezi előtérbe, különösen olyan helyzetben, amikor Szerbia nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól. Ahelyett hogy az EP segítené a csatlakozási folyamatot, a jelentéssel inkább ellenszenvet szít a szerbiai lakosság körében.”
A Vajdaság ma összeállítása szerint Deli Andor az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament kioktató, felszólító módon üzenget Szerbiának, egy olyan országnak, amely már 20 éve várja, hogy uniós tagállammá váljék. Szerbia jobb értékelést érdemel, mint amilyent a szakbizottság megszavazott, értékelte Deli, kiemelvén, hogy az ukrajnai háború idején elfogadhatatlan frontálisan támadni, kioktatni az országot. Mint arra rámutatott, Európában egységre van szükség és partnerekre a szomszédságban. „Az EP diplomáciai képességei rendkívül korlátozottak, ez nem szolgálja azt a célkitűzést, hogy Szerbia hamarabb az EU tagjává váljon, és azt sem, hogy megfelelő támasza legyen Európának, ebben a biztonságpolitikai kihívásokkal teli helyzetben” – fejtette ki Deli.
