A több mint egy napon át tartott feszültséggel teli helyzetet követően tegnapra már valamelyest normalizálódtak a körülmények Észak-Koszovóban. Augusztus 1-jén életbe kellett volna lépnie annak a koszovói kormánydöntésnek, melynek értelmében nem ismerik el a szerbiai személyi igazolványokat, s az ilyen dokumentummal érkezőknek az adminisztratív átkelőkön egy ideiglenes koszovói okmányt állítottak volna ki, mellyel igazolhatták volna a kilétüket a déli tartomány területén. A döntés alkalmazásának hírére az észak-koszovói szerbek tiltakozni kezdtek, barikádokat állítottak a legforgalmasabb útvonalakra. Nyugati nyomásra Albin Kurti koszovói kormányfő beleegyezett abba, hogy egy hónappal elhalasztja a határozat életbe léptetését, a koszovói szerbek pedig beleegyeztek a barikádok eltávolításába. Hírügynökségi jelentések szerint minden átkelő normálisan működött tegnap, s valamennyi korábban zárlat alá helyezett útszakaszt is újra használni tudták a közlekedők. Jarinje és Brnjak átkelők előző este nyitottak újra, 26 órás kiesést követően fogadták ismét az utasokat. Elismerik a szerb okmányokat. A Merdare melletti átkelő végig nyitva tartott a tiltakozások idején is, ott elkezdték a pristinai dokumentumok kiadását a szerbiai igazolványok mellé. Tegnap már ott sem kellett azonban ideiglenes koszovói papírokat kézhez venniük azoknak, akik szerbiai igazolványokkal akartak beutazni Koszovó területére. A döntés felfüggesztése előtt mintegy ezer ideiglenes azonosító okiratot adtak ki, ismertették. Az észak-koszovói szerbek minden szerb többségű önkormányzat területén az utak mellé, a középületekre kihelyezték a meg nem alakított, de a brüsszeli megállapodásban szereplő szerb községek közösségének szimbólumait, ezeket tegnap sem távolították el. A békés körülményeket Petar Petkovićnak, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője elmondása szerint Kurti újabb szerbellenes akciója zavarta meg: a ROSU különleges egységek tagjai „elrabolták” Dejan Spahićot (57), a Kosovska Mitrovica-i egészségház sofőrét, amikor Leposavićból egészségügyi felszerelést szállított Mitrovica felé. Bejelentette, Kurti ellen bűnvádi feljelentést tesznek a történtek miatt, meggyőződése, hogy személyesen rendelte el az akciót. Petković közölte, a szerbség zaklatott, mert nem tudja mi lehet Kurti következő lépése. A sofőr letartóztatásának hírét dr. Zlatan Elek, a mitrovicai egészségház igazgatója is megerősítette.
Az észak-koszovói körülményekkel kapcsolatban Stefan Surlić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának docense elemzői szövegében közölte, a legújabb incidensek arra ébresztették rá a szerbséget, hogy nem lehet tudni, meddig tart a jelenlegi agónia, melyben Pristina folyamatosan új követelésekkel áll elő, cserébe pedig semmit sem kíván adni a közösségnek. A megoldást a szerb községek közösségének megalapítása jelentené, fogalmazott. Túl sokszor láttuk már Észak-Koszovóban az állig felfegyverzett különleges rendőrség tagjait, s hallottuk a tiltakozók szirénáit, olyan ez, mintha folyamatosan ismétlődő képsorok ördögi körében állnánk, értékelte. Az eddigi dialógus nem teremtette meg a felek közötti bizalom érzését, mert azt mindenki versenyként fogta fel, melyből győztesként vagy vesztesként kerülhet ki. Kurti rezsimje ugyanakkor meglehetősen sikertelen a gazdasági és társadalmi kérdések rendezésében, ezért a legkönnyebb számára az, ha a koszovói szuverenitás alkalmazásának technikájával gyűjti a politikai pontokat, húzta alá a docens.
Milan Antonijević, a Nyílt Társadalomért Alap szerbiai igazgatója közölte, egyértelmű, hogy Pristina nem élvezte a nyugati nagyhatalmak támogatását e legutóbbi egyoldalú döntése kapcsán. Mint mondta, az Európai Unió illetékesei azonnal beavatkoztak Belgráddal koordinálva a lépéseket, s meggátolták a döntés végrehajtását. Véleménye szerint a dialógus lehet az egyetlen eszköze a tartós megoldások elérésének, semmiképp nem vezethetnek jó irányba az egyoldalú intézkedések.
A feszültség és a félelem jellemzi továbbra is a koszovói szerbség mindennapjait, a közösség azonban elhatározta magát a Koszovó területén való megmaradás kivívása mellett, jelentette ki Igor Simić, a Szerb Lista alelnöke. A szerbek a béke mellett foglalnak állást, annál az egyszerű oknál fogva, hogy ez a szülőföldjük, fűzte hozzá, s azt mondta, a kívülálló számára megszokottnak tűnhet a helyzet, a helyi lakosság azonban nagyon sok álmatlan éjszakán van már túl.