Az állami alkalmazottak bérezéséről szóló törvény módosításának szükségességére mutatott rá Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a Köztársasági Képviselőház tegnapi ülésén, amikor a képviselők az állami intézmények vezetőihez, illetve a kormány tagjaihoz intézhettek kérdést. A VMSZ-képviselő a pénzügyminisztert kérdezte arról, hogy mikor kezdik meg a törvényelőírások harmonizálását, hogy az azonos, vagy hasonló feladatkörökben dolgozó állami alkalmazottak fizetése egy szinten alakuljon.
A közalkalmazottak fizetéséről szóló törvény értelmében megemelték a háromtól a hatodik elszámolási kategóriába tartozó alkalmazottak fizetését. Mint arra Ökrész Rozália rámutatott, a VMSZ üdvözli ezeket a módosításokat, hiszen a biztonsági őrök, az adatfelvételen, a posta átvételén és elküldésén dolgozók, a gépírók, a kézbesítők és más munkakörökben dolgozók fizetése így most valamennyivel meghaladja a minimálbért. Rámutatott ugyanakkor, hogy a törvénymódosítások nem ölelik fel a Vajdaság Autonóm Tartomány szerveiben hasonló feladatkörben dolgozókat. Kihangsúlyozta, a tartományi kormány a jogszabályok fontosságára már több alkalommal is rámutatott, legutóbbi kezdeményezését éppen február 2-án küldte el a pénzügyminisztériumba és a kormányhoz. Feltette tehát a kérdését, hogy a fennálló probléma megoldásában célszerűbb lenne-e, ha a tartomány területén működő intézményekben dolgozók fizetésének elszámolását összehangolnák az állami szervekben dolgozóiéval, vagy pedig a tartomány egész területén az önkormányzatokhoz tartozó szervekben és szolgálatokban dolgozó, általános, vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők alapfizetését a munka minősége és eredménye alapján 10 százalékkal emelnék meg?
A parlamenti képviselők tegnap több hitelmegállapodásról folytattak vitát. Vladan Glišić, független képviselő felszólalásában rámutatott, hogy bár az infrastrukturális beruházásokra vesz fel az állam hitelt, amelyek megmaradnak az utókornak, illetve az állam fejlődéséhez vezetnek, mégis felmerül a kérdés, hogy vajon az eddig felvett hitel mennyiségéhez képest kellő mértékben fejlődik-e az ország. Ő a 2008-as éve hasonlította össze a legutóbbi adatokkal. Rámutatott, amíg 14 évvel ezelőtt az átlagbér 410 euró volt, most 550, a minimálbér 210 euró volt, most 290, az átlag nyugdíj 237 eurót tett ki, most pedig 246 eurót, ám az ország államadóssága 8,8 milliárd euró volt 2008-ban, míg a múlt évvel bezárólag 29,6 milliárd. Szavai szerint az ország túlságosan bőkezű a külföldi beruházókkal szemben.
Branislav Nedimović, mezőgazdasági miniszter, kormányalelnök, aki a napirenden szereplő hitelszerződéseket ismertette a képviselőkkel, kijavította Glišićet, miszerint ma az átlagfizetés 610 euró, az államadósság pedig a GDP 53,8 százalékát teszi ki. Szavai szerint az államadósság 2012 előtt a GDP 70 százaléka volt. Kiemelte, a hitelek felvétele az ország hitelképességét is mutatja, ezek az összegek abban segítenek az országnak, hogy ne hosszú távlatokban, hanem rövid időn belül fejlődésnek induljon. Infrastruktúrális beruházásokról van szó, amelyek a gazdaság növekedéséhez járulnak majd hozzá.
Nedimović ismertetve a napirenden szereplő összesen 11 pénzügyi megállapodást, többek között rámutatott, hogy a nemzetközi beruházási bank megalapításáról szóló megállapodással Szerbia ennek a pénzügyi beruházásnak a részévé válik. Ez pedig azt bizonyítja, a szavai szerint, hogy Szerbiára a jó pénzügyinek köszönhetően a pénzügyi intézmények partnerként tekintenek.
Az egyik hitelszerződés, amit Szerbia aláírt 400 millió euróról szól és a Morava korridor Pojate – Preljina szakaszának megépítésére vonatkozik. Rámutatott, a Morava korridor összeköttetést jelent a Belgrád-Niš autópálya és a Miloš fejdelem autópályával.
Részletesen számolt be a Tarcall-hegységen (a Fruša gorán) levő Pavlovci és Borkovac-tó vízellátását érintő hitelről. Kiemelte, ez a környék nagy területén korszerű alma-, feketeáfonya-termeléssel, valamint szőlészettel foglalkozik. Ezeknek a gyümölcsösöknek vízellátásra van szükségük, ezt szolgálja majd a beruházás.
Környezetvédelmet érintő hitelt is felvesz az állam, amelyekből 4 új regionális hulladéktároló megépítésére is sor kerül majd, 2027 végéig.
A ritkán lakott, falusi területen, vagy tanyavilágban, jobb internetellátás biztosítására is felvesz az állam hitelt.
Kínai hitelből pedig elkezdik hamarosan építeni az Újvidék-Ruma gyorsforgalmi utat. Nedimović szavai szerint a 608,38 millió dollár értékű projektum 85 százalékát fedezi majd a hitel.
