A Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap idei évi, kiemelt támogatási területe az oktatás lesz, többek között erről döntött a Nemzeti Kisebbségi Tanács tegnapi ülésén, amelyen jelen voltak az oktatási, a kulturális és tájékoztatási, az emberi és kisebbségi jogi, az igazságügyi és a külügyminisztériumi képviselők, továbbá az egyházi és vallási közösségi kormányhivatal és a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői is. Mint Hajnal Jenőtől, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől megtudtuk, a testület az oktatásfejlesztési programokra és projektumokra 30 millió dinárt bocsát rendelkezésre.
Az ülés az újságírók jelenléte nélkül zajlott, így a továbbított kormány közleményben mutattak rá, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács munkája mennyire fontos a kisebbségek helyzetének megerősítésében.
Gordana Čomić emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter asszony az ülésen beszélt a nemzeti kisebbségi jogok megvalósításáról szóló cselekvési tervről, illetve az elmúlt egy év munkájáról is, amely legfontosabb eleme a nemzeti kisebbségi tanácsok közvetett, illetve a nemzeti közösségek tagjainak minél tömegesebb közvetlen részvétele, amit a tervek szerint az idén áprilisban tartottak volna, ám a járványhelyzet miatt várhatóan jövőre kerül rá sor.
Mgr. Hajnal Jenő (Ótos András felvétele)
– Számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy a nemzeti kisebbségi identifikáció csupán a származási közösség tradícióihoz kötődik-e, vagy épp ellenkezőleg: ezenkívül a kisebbségi nyelvhasználathoz, életmódhoz és intézményhasználathoz is, azaz magyar életünk megszervezéséhez és kiteljesítéséhez anyanyelvünkön keresztül. Ez utóbbiak a többségi társadalom számára is látványos jelenségek, nekünk viszont magyarkénti megmaradásunknak és szülőföldön való boldogulásunknak egyetlen esélye – emelte ki Hajnal Jenő.
Az ülésen a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tette közzé a nemzeti tanácsok közös álláspontját a kultúráról szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy a februári közvitán a nemzeti tanácsok koordinációs testülete megfogalmazta észrevételeit a módosítási javaslatokkal kapcsolatban, szóvá téve, hogy azok több helyen is bizonyos, törvény által szavatolt nemzeti kisebbségi kollektív jogok elvételét irányozzák elő, azaz kizárják a nemzeti tanácsokat a Nemzeti Kulturális Tanács munkájából, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai által kiemelt jelentőségű közintézmények irányításából, az illetékes minisztérium mégsem vette őket figyelembe. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólalásában emlékeztette a kormányfőt, hogy hasonló helyzet alakult ki épp egy évvel ezelőtt, amikor a nemzeti tanácsok kizárásával született meg a médiastratégia, amikor a kormányfő akkori józan és megfontolt javaslata ellenére a kulturális és tájékoztatási minisztérium a nemzeti tanácsokat mégsem vonta be a médiastratégia akciótervének kidolgozásába. Épp ezért ezúttal arra kérte Ana Brnabić kormányfőt, hogy az említett módosítások ilyen formában ne kerüljenek a köztársasági parlament elé, hiszen azok nemcsak a szerzett emberi és kisebbségi jogok védelmének nemzetközi elvét, de a szerb alkotmányt is sértik.
