A Vajdasági Magyar Szövetség által Palicson megszervezett Szent István-napi központi rendezvényen Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a magyar állam küldöttjeként köszöntötte az egybegyűlteket. Felszólalását megelőzően a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai székházában a Magyar Szónak adott interjút, amelyben Magyarország európai uniós helyzetéről, Szerbia európai uniós csatlakozásának lehetőségeiről és a közelgő magyarországi önkormányzati választásokról beszélt.
Szent Istvánról milyen gondolatok jutnak eszébe itt, most, vajdasági látogatása során?
Kocsis Máté (Gergely Árpád felvétele)
– Fantasztikus érzés a határon túl ünnepelni a magyarság egyik legnagyobb ünnepét. Pásztor István elnök úrnak is mondtam, hogy azért örülök a meghívásnak, mert itt még sosem voltam hivatalos minőségemben. Az a politikai eredmény, amit a VMSZ elért, és amit az anyaországi magyarok gondolnak a vajdasági magyarokról olyan pozitív, lélektani többlet, ami sokkal felemelőbbé teszi az ittlétem. Vannak olyan nemzetrészeink, ahova most rosszabb menni, ide azonban jó jönni. A nemzeti ünnepekre mindig magam írom a beszédeimet. Most is igyekeztem olyan beszéddel készülni, aminek nemcsak emlékező tartalma van, hanem üzenete is a jövőre nézve.
Hogyan látja Magyarország európai uniós helyzetét az európai parlamenti választások után?
– Jobb a helyzetünk, mint az elmúlt öt évben volt. Bizakodóak vagyunk az új bizottsági elnökkel kapcsolatban. Nagyon sok mindent meg kell változtatni az Európai Unióban, elsősorban a hangnemet, másodsorban azt a rossz politikát, amit a Jean-Claude Juncker-féle bizottság bevezetett, harmadsorban pedig nagyon rossz folyamatnak tartjuk azt, hogy az elmúlt években nem bővült az Unió, hanem szűkült. Jelen állás szerint bizakodóak vagyunk, de nem hisszük, hogy annyi minden változik majd az Unióban, amennyit mi szeretnénk. Az a tény, hogy Jean-Claude Juncker helyett egy hétgyermekes német családanya lett a bizottság elnöke, már önmagában jó üzenet, és inkább azt az értékrendet közvetíti, ami közelebb áll hozzánk. Különösen aggasztónak tűnik, hogy nincs a következő hét évre gazdasági ereje az Európai Uniónak ahhoz, hogy bővítésen gondolkodjon. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a migrációs politikát kell megváltoztatni, nemcsak a hangnemet, nemcsak a tagállamok iránti tiszteletnyelvet kell visszahozni, hanem a gazdasági politikát is. Az Unió ma nincs abban a helyzetben, hogy hosszú távon, stabilan nagy dolgokat tervezhessen, mint amilyen például a nyugat-balkáni bővítés. A folyamatok, amik elindultak, nem azok az uniós folyamatok, amikhez mi csatlakoztunk, de ettől függetlenül Magyarország és a magyar emberek Unió-pártiak, európaiak. A formát, amit az Unió keretként biztosít, elfogadjuk, de az ezen belüli vitákat szeretnénk minél nagyobb arányban megnyerni.
Mit tehet Magyarország Szerbia európai uniós csatlakozásával kapcsolatban?
– Magyarországnak nemzetstratégiai érdeke Szerbia uniós csatlakozása, de az Európai Uniónak is érdeke lenne a biztonság szempontjából. Ha Szerbiát az európai közösség tagjainak sorában tudhatnánk, egészen megváltozna a dél-európai migrációs felállás és a migrációs politika is. Azt is gondoljuk, hogy a szerbekkel való uniós kérdésben történő együttműködés nemcsak a szerb–magyar kapcsolatokat erősíti, hanem a magyar–magyar kapcsolatoknak is jót tesz, mert az Unió belső határai mindig könnyedebbek, mint a külsők, és ha Szent István országát szeretnénk építeni, ahhoz ez elengedhetetlen.
A korábbi országgyűlési választási eredmények tudatában a Fidesz–KDNP a hatalom megerősítésére számít az őszi önkormányzati választásokat követően?
– Úgy gondolom, hogy nem lesz érzékelhető változás a politikai struktúrában Magyarországon. Ahol 3200 településen tartanak választásokat, ott jöhet egy polgármester, mehet egy polgármester a politikai oldalak között, de strukturális átrendeződésre nem számítunk sem Budapesten, sem vidéken. Az alkalmatlan és egymással marakodó ellenzéki képviselők vagy polgármesterjelöltek politikai produkcióját az emberek világosan látják. Amíg a kormánypárti polgármesterek építeni, jobbítani szeretnék a várost, addig az ellenzéki polgármesterek, mint például Márki Zay Péter, országos karriert épít a városi székből, amit az emberek nem szoktak helyeselni. Ma már tisztán látják a választók, hogy ha a saját közösségi dolgaikról van szó, akkor csak a kormánypártra tudnak számítani.
2010 óta a délvidéki magyarság nyomatékosan érzi, hogy a magyar kormány mögötte áll. Nem csak a kettős állampolgárság bizonyítja ezt, érezhetően hathatós támogatást nyújtanak évről évre a vajdasági magyaroknak. Ön hogyan tekint erre?
– Erre pozitívumként tekintek. Az előző, 2010 előtti magyar kormány összesen 9 milliárd forintot fordított a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadásokra. Ez nem feltétlen számháború kérdése, de azt gondoljuk, hogy a határon túli magyar közösség támogatása nem pusztán erkölcsi kötelesség, hanem egy olyan lehetőség is, ami segíti a magyarság megmaradását. Például a babakötvényprogramot több mint 14 ezer határon túli magyar vehette igénybe. Ahogy az anyaország erősödik, ezt úgy meg fogják érezni a határon túli magyar közösségek is. Ma már 130 milliárd forintról beszélhetünk, amikor a határon túlra adott támogatások nagyságrendjét említjük. Azt is világosan látni kell, hogy ez az összeg a jövőben nem csökken, hanem mindinkább növekedni fog. Ahogy a magyar gazdaság bővül, úgy az összes magyar – éljen a határ bármelyik oldalán – jobban fog boldogulni. Az a nemzetpolitika, amit mi zsinórmértéknek tekintünk, és fontosnak tartunk követni, nemcsak az anyaországiakat érinti, hanem a határon túliakat is.
