A múlt héten, átlagnál néhány nappal később, csütörtökön délután az ismétlődő eső, záporok és élénk északi szélben, a hidegvizű, áradó és sebesen folyó Tiszán intenzív kérészrajzás zajlott. Már egy héttel korábban megjelentek a víz felszínén az első hím kérészek, jelezve, hogy elérkezett a nászrepülés, a látványos kérésznász ideje. A mindennapos esőzés, az alig húsz fokos víz azonban késleltette a pazar látványt nyújtó természeti jelenség kezdetét.
Az idei kérésznász sikerességét nagyban hátráltatta az esős, medárdi időjárás. Június középső két hete kimondottan csapadékos, zivataros időt hozott. A Tisza felső szakaszán a vízgyűjtő területeken lehullott jelentős mennyiségű eső következtében több méteres árhullám indult el a szőke folyón, amelynek vize inkább iszapszürke, hordalékkal teli zavaros és kavargó folyammá változott. A víz rengeteg hulladékot, ágakat, farönköket, állati tetemeket, pillepalackokat és más csomagolóanyagok maradványait hozta magával. A víz hőmérséklete a húsz fokot épphogy elérte, ami a kérészek mozgását, rajzási kedvét nagyban befolyásolta. Viszont eltelt a kérészlárvák három évig tartó fejlődési periódusa, ütött a biológiai óra, a vízi rovarok számára ideálisnak egyáltalán nem mondható körülmények ellenére tömeges rajzásnak lehettek szemtanúi, akik csütörtökön délután már négy óra után lelátogattak a Tisza partjára.
Magyarkanizsánál a település északi kijáratánál, a Tiszán kanyarában most is millió számra kaptak szárnyra a víziből kirajzó nagy testű tiszavirágok. A kérésznász a zavaros, hullámzó vízfelszín mellett főleg a légtérben zajlott. A zsenge, selymes szárnyú rovaroknak minden erejükre szükségük volt, hogy a folyó felett még inkább erős északi széllel dacolva sikeres nászrepülést hajtsanak végre. A szélben kavargó rovartömegben a hímeknek nem volt könnyű párt találni és tovább adni génjeiket a következő generációnak, amely rajzásával három év múlva találkozhatunk a Tiszán.