Mi lesz a kőolajipari vállalattal?

Fontos, hogy végre Szerbia és Oroszország között magas szintű találkozóra került sor – emelte ki tegnap Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS-szel) szembeni amerikai szankciókra utalva. Szavai szerint Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere világos volt ebben a kérdésben, kiemelte országa mindent megtesz annak érdekében, hogy Szerbiát ne érje kár az amerikai korlátozások miatt.

Marko Đurić külügyminiszter kétnapos látogatást tett Moszkvában, ahol tárgyalásokat folytatott Szergej Lavrovval a Szerbiai Kőolajipari Vállalat kapcsán. A találkozó utáni sajtótájékoztatón a felek kijelentették, abban állapodtak meg, hogy együtt dolgoznak azon, hogy a NIS-en belüli közös érdekek ne sérüljenek. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis január 10-én helyezte a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot a szankciók listájára, az orosz Gazprom Neftnek a szerbiai vállalatban fennálló részesedése miatt. Ily módon szeretnék megakadályozni, hogy Oroszország az energiabevételeit az ukrajnai háborúra fordítsa. A NIS az egyedüli kőolajipari vállalat Szerbiában, amely a kőolajmezők feltárásával, a nyers kőolaj kitermelésével és feldolgozásával foglalkozik, sőt a hazai természetes földgáz kitermelése is a kezében van, amely 56,12 százalékban az orosz Gazprom Neft és a Gazprom vállalat tulajdona.

Az amerikai szankciók napokon belül életbe lépnek, és nem érkezett még válasz a NIS kérvényére, amit az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalához (OFAC-hoz) küldtek el még február 4-én, és amelyben a kiszabott korlátozások hatályba lépésére megszabott határidők elhalasztását kérték. Szerbia megoldást keres a NIS tulajdonjogi kérdéseire.

Szerbia a földgáz terén függ Oroszországtól. A kőolajat ugyan az Adriai-vezetéken, a JANAF-on keresztül kapja, amelyen más országokból származó kőolajat is továbbítanak. A nyers kőolaj feldolgozása terén a NIS az egyedüli vállalat, ezért a szankciók a szerbiai kőolajpiac üzemanyag-ellátásán jelentős változásokat okozhatnak.

Egyelőre úgy tűnik, Oroszország nem érdekelt a részvényeinek eladásában, habár Bajatović szerint Szergej Lavrov lehet a főtárgyaló az orosz oldalon a NIS-szel kapcsolatos egyeztetéseken.

– Már korábban is voltak megbeszélések, hiszen a két ország nagyon jó kapcsolatot ápol, de kiemelten fontos, hogy végre diplomáciai vezetők ültek a témában tárgyalóasztalhoz – emelte ki Bajatović a Pink televízión tett vendégszereplése során. Kiemelte, bízik abban, hogy az OFAC jóváhagyja a szankciók határidejének elhalasztására vonatkozó kérvényt, hogy az új határidőkön belül Szerbia új tárgyalásokat kezdhessen meg az oroszokkal. Azt valószínűtlennek tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok enyhítené a korlátozásokat. Szerinte Oroszországnak mindenképpen ki kell lépnie a tulajdonjogi elosztásból.

– Az oroszoknak és az amerikaiknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy Szerbiának szüksége van kőolaj-feldogozóra, hogy megőrizze szociológiai stabilitását és szuverenitását. Az energiahordozók egy részének elvesztésével veszít az ország a szuverenitásából is – hangsúlyozta a Srbijagas igazgatója.

Midorag Kapor energiaügyi szakember a Newsmax Balkan televíziónak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a korlátozások nem kedveznek sem Oroszországnak, sem pedig a Nyugatnak, hiszen azok kihatással lehetnek nemcsak Szerbiára, hanem az egész balkáni régióra. Ám mint elmondta, egyelőre még minden bizonytalan, hiszen nagyon kevés információt lehet tudni például arról, hogy Oroszország miként tekint a szankciókra, illetve a részvények eladására.

A szakember rámutatott, hogy a határidők nagyon rövidek (február 25-én járnak le), és mindenekelőtt a pénzügyi forgalmat nehezítik meg a NIS-en belül, vagyis lehetetlené válik majd a kártyás fizetés a NIS kútjain, sőt a NIS alkalmazottainak bérezése is kérdéseket vet fel. Más transzferállomások ellátása ugyan megoldható beszállítással, de a szállítási költségek növekedésével emelkedhet az üzemanyag ára is. Rámutatott, hogy az állami költségvetés, miután annak 5-6 százaléka éppen a NIS-ből folyik be, jelentős összegektől esik el, miközben az üzemanyagárak tartása érdekében újabb kiadásokkal számolhat az állam. Az új körülmények miatt tehát az államadósság növekedése várható, illetve a tervezett és megkezdett beruházások is veszélybe kerülhetnek – mutatott rá Kapor.