A felsőoktatási törvény módosítását követően teljesül a blokádban levő egyetemi hallgatók negyedik követelménye, amelyben a felsőoktatási intézmények költségvetésének 20 százalékos növelését határozták meg – emelte ki Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke az idei első parlamenti ülést megelőzően, amelyet március 4-re hívott össze, és amely napirendjén szereplő 64 napirendi pont között az oktatási törvénycsomagban szerepel ez a jogszabály is. A házelnök ettől a törvénymódosítástól azt reméli, hogy az egyetemisták visszatérnek tanulmányaikhoz, és feloldják a karok blokádját. Szavai szerint ellenkező esetben a felsőoktatási rendszer anyagi fennmaradása kerül veszélybe.
Ana Brnabić, a Pink televízió reggeli műsorában azt mondta, hogy a jelenlegi egyetemistablokád 230 ezer családot érint, vagyis ennyi egyetemi hallgató van Szerbiában. Igyekezett a hallgatók és a dékánok lelkére beszélni, hogy vegyék figyelembe ezeknek a hallgatóknak és családoknak az igényeit és anyagi lehetőségeit is. Reményét fejezte ki, hogy a dékánok és a blokádban részt vevő egyetemi hallgatók belátják a helyzet súlyosságát, és nem sodorják veszélybe kollégáik életesélyeit. Brnabić erről már korábbi sajtótájékoztatói során is beszélt, rámutatott, hogy vannak egyetemi hallgatók, akiket az egyetemi tanulmányok befejezésével már vár a munkahely, és kétséges, hogy ez a munkahely vár-e rájuk még egy évig, ha megsemmisítik ezt a szemesztert, másoknak pedig lehet, hogy nem lesz anyagi lehetőségük folytatni a tanulmányaikat az év elvesztésével.
– Ne áltassuk magunkat többé. Veszélybe kerülhet a szerbiai állami felsőoktatási rendszer, és veszélybe kerülhet az állami felsőoktatási rendszer anyagi fennmaradása is – mondta Brnabić a Pink televízión.
Brnabić kitért a Tonino Piculával, az Európai Parlament Szerbia eurointegrációs folyamatának követésével megbízott jelentéstevővel folytatott tárgyalásokra is. Ennek kapcsán kiemelte, Tonino Picula jelentéstevő szerepe az, hogy segítse Szerbiát közeledni az Európai Unióhoz, de a jelentéstevő azon dolgozik, hogy az ellenzéket hatalomra juttassa.
– Őszinte véleményem az, hogy a szerepe és egyetlen vágya az, hogy segítse (Dragan) Đilas és az ellenzék hatalomra jutását. Ennek érdekében Szerbiát – addig, amíg Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt van hatalmon – amennyire csak lehet, lelassítsa, hogy ezt Đilas felhasználhassa a kormány bírálatára – mondta Brnabić.
A házelnök azt is elmondta, hogy Picula a tegnapi találkozón úgy foglamzaott, hogy „tényfeltáró” küldetésen, vagyis inkább nyomozói küldetésen tartózkodik Szerbiában. Ennek megfelelően Brnabić arra számít, hogy a látogatás eredményeként „legalább egy tény” belekerül az Európai Parlamentnek készülő jelentésbe. Pesszimista megérzésének is hangot adott, és úgy értékelte, hogy a jelentéstervezetben jelenleg egyetlen tény sem szerepel.
Brnabić kijelentette azt is, hogy a jelentés 26. pontjában a koszovói intézmények teljes körű működésének kialakítását szorgalmazza. A házelnök azt üzente a jelentéstevőnek, Belgrád hivatalosan nem ismeri el Koszovót államként. Hamis államként jellemezte azt, amely létrehozása ellentétes a nemzetközi jogokkal, illetve az Egyesült Nemzetek Alapokmányával.
– Durva és sértő, hogy az országjelentésben felszólítják Szerbiát arra, tartsa tiszteletben az úgynevezett Koszovói Köztársaság intézményeit – hangsúlyozta Brbanić.
Nyitókép: Ana Brnabić (Fotó: Beta)
