Nincs vesztegetni való idő

Szerbiának nincs több vesztegetni való ideje. A polgároknak is érezniük kell az országvezetés teljes körű uniós tagságra törekvésének előnyeit – hangsúlyozta Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági parlament tegnapi ülésén, amelyen a napirenden szereplő, a Szerbia és az Európai Unió közötti hitelmegállapodást részletezte. Kiemelte, ha Szerbia valóban teljesíteni szeretné az Aleksandar Vučić államfő által kitűzött célt, hogy Szerbia 2026 végére eleget tegyen minden elvárásnak az integrációs folyamatot illetően, fontos az EU-val megkötött pénzügyi egyezmény ratifikálása, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy Szerbia a Nyugat-Balkáni Növekedési Tervben előirányzott pénzeszközök első részletét lehívhassa.

Kovács Elvira felszólalásában rámutatott, Szerbia elmulasztotta a pillanatot 2003-ban, amikor 10 állam csatlakozott az unióhoz, de az elmúlt időszakban is számos esélyt kihasználatlanul hagyott. Csak 2012-ben kapta meg a tagjelölt státuszt, és az integrációs folyamatban az első kormányközi konferenciára 2014-ben került sor. Elindultak az integrációs tárgyalások, de az elmúlt három évben Szerbia egy helyben topog. A kezdeti nagy lendületet követően – amikor vezető pozícióban volt – most már nem Szerbiát, hanem Montenegrót és Albániát emlegetik leggyakrabban mint a legközelebb állókat az integrációs folyamat lezárásához. Szavai szerint ezért Szerbiának már nincs vesztegetni való ideje, több esélyt ezen az úton nem mulaszthat el. Megismételve Siniša Mali pénzügyminiszter részletes beszámolóját, elmondta, az EU a Nyugat-Balkán fejlődésére és gazdasági növekedésére összesen 6 milliárd eurót irányzott elő: 2 milliárd eurót támogatás, 4 milliárdot kedvező hitel formájában. Mindebből 1,59 milliárd euró Szerbiát illeti meg, egy része hitelként, nagyobb részét pedig a konkrét projektekre fordíthatja. Az összeg csaknem fele meghatározott projektek megvalósítására vonatkozik. Első részben összesen 112 millió eurót vehet igénybe Szerbia.

Kovács Elvira részletezve az eurointegrációs törekvéseket, kitért a reformokra is. Rámutatott arra az agendára, amelyet tavaly fogadtak el, és amely egyik legfontosabb része a zöldkorridor megnyitása, ami a teherforgalmat teszi könnyebbé a vámfolyamatok összehangolásának köszönhetően. Ugyanakkor pedig azzal, hogy Szerbia is csatlakozik majd az Egységes Euró Fizetési Övezethez (SEPA-hoz) csökken a szürkegazdaság és olcsóbbá válnak a pénzügyi tranzakciók. Becslések szerint az egész régió félmilliárd eurót takarítana meg, ha csatlakozna a SEPA-térséghez. Elmondta, a Szerbiai Nemzeti Bank tavaly októberben adta át kérvényét a SEPA-térséghez társulásra. Erre a hónap végére várják a választ, ám hogy az övezet részévé válhasson az ország, szükségesek azok a törvénymódosítások, amelyeket a Nemzeti Bank terjesztett be, és amelyet elfogadtak a múlt héten.

A reformagenda és a növekedési terv előrebocsátja a Nyugat-Balkán egységes piacát. Az ország az EU után a legnagyobb kereskedelmi forgalmat a régió országaival valósítja meg, ami az elmúlt öt évben megkétszereződött, ám valójában a polgárok az egységes piacra törekvés hozadékát a telefonálás révén érezték meg: a roaming megszüntetésével a régióban 500 százalékkal nőtt a kommunikációs forgalom.

Kitért azokra a kötelezettségekre, amelyek a választási feltételek javítására, az ODIHR-ajánlásokra vonatkoznak, illetve az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) tanácsánák megválasztására. Mint mondta, mindkét esetben késésben van az ország. Rámutatott, a REM esetében a tagok megválasztása tavaly kezdőtt el, a közmeghallgatást is megtartották, ám végül néhány jelölt visszalépett, így most bizonytalan a folytatás, a tanácstagok megválasztása.

Beszélt Szerbia új energiaügyi politikájáról is, az energia-infrastruktúráról. Kitért a Pannon-korridorra, Szerbia és Magyarország együttműködésére a villanyáram-kapacitás növelése érdekében, új infrastruktúra kialakításának szükségességére Bácskában: Szabadkán, Zomborban, Újvidéken és más önkormányzatokban.

A köztársasági képviselőház napirendje szerint a parlamenti képviselők mintegy 23 államközi megállapodásról és hitelegyezményről folytattak vitát, az ellenzéki pártok többségének jelenléte nélkül. Emellett számos más témáról is szó esett, egyebek mellett a mezőgazdasági termelők helyzetéről is. Aleksandar Martinović mezőgazdasági miniszter bejelentette, miután az államfő a közép- és észak-bánáti látogatása során igéretett tett, hogy nagyobb összegeket fordít majd az ország a mezőgazdaságra, szerdán megállapodás született arról, hogy hamarosan két közfelhívást tesznek közzé. Az egyik szerint 500 millió dinárt különítenek el új traktorok megvásárlására és további 500 millió dinárral segíti majd az állam a gazdaságokat a jószágállomány felfrissítésében.

Tóbiás József, a VMSZ képviselője a Szerbia és Egyiptom közötti szabadkereskedelmi megállapodásra tért ki, mindenekelőtt a mezőgazdaság szemszögéből. Rámutatott, hogy Szerbiából magas vámkötelezettségek mellett lehet csak gyümölcsöt exportálni Egyiptomba, hiszen amíg az aszalt szilva esetében a vám 30 százalék, a kajszibarackra 60 százalékos vámot számolnak fel. A cseresznye és a meggy esetében a legalacsonyabb a vám, csupán 10 százalék. Ezzel Szerbia versenyképessége rendkívül kedvezőtlen az EU-val szemben, amelynek már évek óta szabadkereskedelmi megállapodása van Egyiptommal. Miután Szerbia almát, fekete áfonyát és cseresznyét szállít ki a legnagyobb mennyiségben, az ország számára az Egyiptom kedvező piac lehet az egyezmény életbe lépésével, ám nemcsak a gyümölcs, hanem a gabonafélék esetében is, hiszen az afrikai ország éves szinten 10–12 tonna gabonát importál. Kiemelte, Szerbia mezőgazdaságának jelentős lehetőségeket kínál a 112 millió főt felölelő piac, ahogy az ország gyógyszeripara számára is, hiszen jelentős mennyiségű gyógyszerbeszállítást valósít meg Egyiptom éves szinten.

A parlamenti képviselők a nap végén megszavazták a napirenden szereplő hitelegyezményeket és kormányközi megállapodásokat. Az ülést a jövő héten folytatják, várhatóan a kormányt is ekkor oszlatják fel.