Az ügyészség is cáfol

A belgrádi Első Alapfokú Ügyészség tegnap közölte: az eddig összegyűjtött jelentések alapján a március 15-ei belgrádi tüntetés biztosításában résztvevő szervezeti egységek, biztonsági személyzet egyike sem használt hangágyút, az ügyészség tovább dolgozik annak kiderítésén, mi váltotta ki a polgárok pánikszerű reakcióját az incidens során. Mint ismeretes, a tüntetés 15 perces megemlékezése alatt a Milán király utcában és annak környékén a tömeg furcsa nyugtalanító zajt hallott, erős légmozgást érzékelt, pánikszerűen szétszéledt az úttest két oldalára, mintha valamilyen jármű közeledne, később pedig sokan hallászavarokra, fülzúgásra, szédülésre és más szimptómákra panaszkodtak.

Az ügyészség médiainformációk, különböző portálokon megjelent hírek és közösségi oldalakon közzétett videófelvételek alapján eljárást indított a március 15-én 19:11-kor történt esemény kapcsán, adatgyűjtési kérelmet küldött a Belügyminisztériumnak és a Rendőrség Igazgatóságának. Annak kivizsgálását szorgalmazták, hogy használtak-e pirotechnikai vagy más általános rizikót jelentő eszközt, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette a jelenlévők életét, testi épségét. Az ügyészséghez a Belügyminisztérium jelentésén kívül a védelmi, az egészségügyi tárca és a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) adatai is befutottak. „A fent említettek alapján, vagyis minden intézmény jelentéséből megállapítható, hogy a tüntetés biztosításában résztvevő szervezeti egységek egyike sem hallotta, látta vagy használta az úgynevezett hangágyút” – áll a jelentésben. Az ügyészség szerint az egészségügyi tárca leveléből kiderül, hogy a belgrádi egészségügyi intézményekben azoknál a betegeknél, akiket március 15-e és 17-e között vizsgáltak, „nem észleltek akusztikus trauma klinikai jeleit, és átfogó diagnosztikával sem állapítottak meg olyan egyéb sérüléseket, amelyeket 100 vagy több decibeles intenzív, magas frekvenciájú zaj okozott volna”.

NEM VISELKEDÉSIMITÁCIÓ VOLT

A kormányközeli média és bulvárlapok még vasárnap 18 óra körül egy szöveget tettek közzé, amely tegnap ismét a figyelem középpontjába került, s melyet A biztonsági szolgálatok elemzése és „a hangágyú mítoszának lerombolása” címmel illettek. Emellett térfigyelőkamera-felvételeket is közöltek, amelyek alapján, állítólag, az elemzés készült. Meg nem nevezett szerzője a Dragoslav Jovanović utcától a Terazije tér és a Milán király utca térségében lezajlottak kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a Dragoslav Jovanović utcában tartózkodó egyetemista rendészek és polgárok reakciója indította el „az egybegyűlt tömeg reakciójának lavináját”. Mint magyarázzák, a rendészek levetették a sárga mellényüket és futni kezdtek, utalva ezzel a tüntetés egyetemista jellegének végére, ami láncreakciót váltott ki. Žarko Trebješanin nyugalmazott egyetemi pszichológiatanár az N1 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte, valóban pánikszerű reakciót láthattunk, de ezt fizikai természetű inger váltotta ki. Mint mondta, a pánikszerű reakció és a félelem velünk született „programozási elemek”, amelyek számos esetben megmentették az emberek életét. – Amikor valami azonosítatlan jelenik meg, mint például egy erős hang és nagy sebességű légáramlás, az emberek ösztönösen távolodnak a veszélyforrástól. Még ha akarnák, sem tudnák ezt megakadályozni. Amikor halljuk, hogy egy autó nagy sebességgel közeledik, még mielőtt tudatosodna bennünk, félreugrunk – mondta Trebješanin. Elvetette az említett magyarázatokat, a viselkedésimitáció, mint mondta, nem lehet ennyire összehangolt és nagy területre kiterjedő.

EZEKKEL AZ ÜGYÉSZEKKEL NEM MEGY

Tanasije Marinković, az újvidéki vasútállomási védőtető leomlását vizsgáló bizottság tagja kijelentette: az állam köteles válaszolni arra a kérdésre, ki használt tiltott fegyvert a polgárok ellen a március 15-ei belgrádi tüntetés során. Azt is hozzátette, hogy az igazságot és a betonárnyékoló leomlásáért felelősöket sem fogjuk megismerni, amíg Zagorka Dolovac, Branko Stamenković, Mladen Nenadić és Nenad Stefanović nem nyújtják be lemondásukat, nem mentik fel őket ügyészi tisztségeikből. – Olyan pillanatokat élünk, amikor a polgárok egyre nyugtalanabbak, mert szembesülnek azzal az igazságtalansággal, amelyet a saját államuk követ el ellenük – mondta Marinković a vizsgálóbizottság sajtótájékoztatóján.