Aleksandar Vučić köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán kora este telefonon egyeztettek a világban és Európában jellemző helyzetről, mindenekelőtt a szerbiai és a magyarországi körülményekre összpontosítva. Vučić Instagram közösségi oldalán úgy fogalmazott, a két ország kapcsolatainak széles körű elmélyítésében állapodtak meg, beleértve a védelem és a biztonság területeit. „Támogattam Orbán Viktort az önálló döntéshozatal jogának megőrzésére irányuló erőfeszítéseiben, továbbá köszönetet mondtam a szoros magyar–szerb kapcsolatok kialakításához való hozzájárulásáért. Hamarosan jelentős dolgokat írunk alá”.
Habár a köztársasági elnök nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy a védelem és a biztonság területein milyen jelleggel, milyen formában és milyen jogi aktus alapján tervezik szorosabbra fűzni a két ország együttműködését, a belgrádi médiában ismét felelevenítették az előző héten aktuális találgatásokat, miszerint szerb–magyar katonai szövetség alakulhat. Múlt héten a hatalomközeli média olyan értesülésekről adott hírt, hogy Vučić és Orbán már meg is kezdték a tárgyalásokat erről. Az ezzel kapcsolatos cikkezés azt követően kezdődött, hogy a NATO-tagország Albánia és Horvátország, valamint Koszovó – tavaly lett tagja a NATO Parlamenti Közgyűlésének – védelmi miniszterei nyilatkozatot írtak alá Tiranában a katonai együttműködés és szövetség erősítéséről. A belgrádi vezetés ellenséges jellegű, vagy legalábbis nem a barátság és a jószomszédság szellemiségét tükröző intézkedésként élte meg a nyilatkozat aláírásának tényét. Horvátország tekintetében rámutattak, az ország ezzel megszegi a fegyverkezés ellenőrzéséről szóló 1996-os regionális megállapodást. A horvát védelmi miniszter és miniszterelnök egyaránt cáfolták, hogy a katonai szövetség Szerbia ellen irányul, vagy Szerbia bármilyen szempontból döntő érv lett volna, amikor a memorandum aláírása mellett határoztak, míg a pristinai vezetés azzal vágott vissza a belgrádi központi hatalom képviselőinek, hogy a brüsszeli megállapodás értelmében nem akadályozhatnák Koszovó nemzetközi együttműködési törekvéseit.
A horvát–albán–koszovói katonai szövetségről szóló nyilatkozat az üres, áldiplomáciai frázisok mellett tartalmaz egy figyelemre méltó mondatot is, miszerint az aláírók katonailag szállnak szembe mindenkivel, aki békéjüket, szuverenitásukat és az említettekhez hasonló értékeket sérti meg – nyilatkozta múlt héten a Danas napilapnak Milovan Božinović nyugalmazott nagykövet. Kifejtette, ha esetleg valóban megköttetik a szerb–magyar megállapodás, az feltehetőleg hasonló megfogalmazást tartalmaz majd.
Nyitókép: Ótos András archív felvétele
