Kevesebb szövődmény, gyorsabb lábadozás

Célzott axilláris disszekciót végeztek az emlőműtét során a napokban a Vajdasági Onkológiai Intézet Onkológiai Sebészeti Klinikáján. Ez volt az első alkalom, hogy olyan innovatív sebészeti beavatkozásra került sor, amelyet rutinszerűen még a fejlett nyugat-európai országokban sem alkalmaznak. A beavatkozás lényegéről és előnyeiről prof. dr. Vickó Ferenccel, a sebészeti klinika igazgatójával és az egészségügyi minisztérium államtitkárával beszélgettünk, ő vezette ugyanis a műtét során azt az orvoscsapatot, amely ezzel a módszerrel metasztatikus nyirokcsomókat távolított el, csökkentve ezzel a műtét utáni szövődmények lehetőségét, és lerövidítve a beteg kórházi lábadozását is, a pácienst ugyanis, akin a bevatkozást elvégezték, már másnap hazaengedték.

– Az egyik legfontosabb prognosztikai tényező az emlőrákok regionális nyirokcsomóstátuszának meghatározása – hangsúlyozta dr. Vickó Ferenc, majd rámutatott, az őrszemnyirokcsomó-biopszia ma már emlősebészeti rutineljárásnak minősül. Olyan, minimálisan invazív sebészeti módszer, amely a klinikailag (tapintással) negatív hónalji nyirokcsomók esetén sikerrel váltja ki a diagnosztikus axilláris nyirokcsomó-kimetszést (lymphadenectomiát).

– Az eljárás fontossága abban rejlik, hogy negatív nyirokcsomóstátusz esetén elkerüli a morbiditással járó teljes hónaljárki lymphadenectomiát – mutatott rá a szakember. Hozzátette: – Jelenleg az elfogadott eljárás a pozitív őrszemnyirokcsomó esetén a teljes komplettáló axillaris blokkdisszekció. Tudni kell, hogy a teljes hónaljárki lymphadenectomia esetén akár 70 százalékban komplikációk alakulhatnak ki: hónalji fájdalom, vállizület-merevség, nyirokduzzanat és zsibbadás – mutatott rá dr. Vickó Ferenc.

– Azok a betegek, akiknél nyirokcsomóáttétet észlelünk, nagy százalékban kedvezően reagálnak a neoadjuváns terápiára (NAT), azaz a műtétet megelőző gyógyszeres kezelésre. Ez a kezelés lehet kemoterápia vagy hormonterápia. A kemoterápia alkalmazása több tényezőtől függ, a többi között a daganat stádiumától, szövettani típusától és az említett környező nyirokcsomók érintettségétől. Azokat a betegeket, akiknél a pozitív nyirokcsomóstátusa átalakul, és a kezelés után negatívvá válik, megóvhatjuk a hónalji nyirokcsomó-disszekciótól – mutatott rá.

– Az őrszemnyirokcsomó-biopszia ezeknél a betegeknél széles skálán változó, hamis negatív arányokat mutat, akkor elfogadható az eredmény (kevesebb 10 százaléknál), ha kettős leképzéssel végezzük, és legalább három vagy több őrszemnyirokcsomót választhatunk ki. Sok esetben ezt egyáltalán nem egyszerű elérni – magyarázta a sebész szakorvos, majd hozzátette: – Az új módszer, a célzott axilláris disszekció (TAD – targeted axillary dissection) elérte, hogy a hamisnegatív-arány 5 százalék alá kerüljön. A TAD-eljárást a klinikailag poizitív nyirokcsomók esetében végezzük a NAT után, remélve, hogy a gyógyszeres kezelések hatására teljesen eltűnik az áttét, és komplett patológiai remisszió alakul ki. Ilyen esetekben tudjuk biztosan eldönteni és elkerülni az axillaris lymphadenectomiát – magyarázta, mely esetekben sikeres a beavatkozás.

Részletezve, mi is valójában a TAD, vagyis a célzott axelláris disszekció, rámutatott, kizárólag az érintett csomók eltávolítása, azok pontos azonosítása érdekében az eljárás a legnagyobb átmérőjű, áttétgyanús nyirokcsomó bejelölésével kezdődik.

– Mi ezt titánium klipsz segítségével értük el, a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt. A műtét ideje alatt ezt a bejegyzett nyirokcsomót távolítjuk el az őrszembiopsziával együtt – mondta dr. Vickó Ferenc, majd az eljárás további előnyeiről szólva kiemelte: – Az eljárás bevezetésével akár 84 százalékban is el lehetne kerülni a disszekciót, továbbá az ilyen betegek 18 százalékának nem volt szüksége adjuváns besugárzásra sem. Az eljárás ugyanakkor tapasztalt, népes orvosi csapatot igényel, hiszen szükség van radiológusra, sebészre, patológusra. Elengedhetetlen az egész csapat tovabbképzése is. Pillanatnyilag éppen ez a követelmény hátráltatja leginkább az eljárás széles körű alkalmazását – szögezte le, majd hangsúlyozta: – Ennek ellenére célunk, hogy ez az innovatív módszer a mindennapi gyakorlat részévé váljon, és minden rászoruló betegnek elérhető legyen a szerb onkológiai intézetekben.