A daganatos megbetegedések és a rákban elhunytak számát tekintve Szerbia az európai országok között vezető helyen áll. Dušan Ristić, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet onkológusa szerint az 1999-es NATO-bombázások szoros összefüggésbe hozhatók a daganatos megbetegedések számával.
Dušan Ristić kiemelte, az utóbbi évtizedben évente 50 ezerrel nőtt a rákos megbetegedések száma, vagyis amíg 2001-ben megközelítőleg 200 ezer daganatos megbetegedést jegyeztek, 2011-ben már 250 ezret. Ez egyedülálló jelenségnek számít, hiszen sehol a világon nem tapasztaltak ilyen nagymértékű növekedést.
Ristić a Szerbiai Rádió és Televízió reggeli műsorában elmondta, a tüdőrák a leggyakrabban jelentkező megbetegedés. Annak kialakulásának okait a szegényített uránnal hozzák kapcsolatba, amelyek a bombázások idején bevetett lövedékeknél használtak. A szakorvos elmondta, hogy a szegényített urán szilárd anyaggal érintkezve szétszóródik, az így kialakult apró részecskék pedig súlyos szennyeződést okoznak a szervezetbe kerülve. Hangsúlyozta, hogy annak ellenére hogy csökkent a dohányosok száma, nőtt a tüdőrákos megbetegedések száma. Évente 7000 új megbetegedést jegyeznek, emlőrákot és vastagbélrákot pedig 4000 új páciensnél, ám a többi daganatos megbetegedés is növekvő tendenciát mutat.
A szakemberek rámutattak, hogy a mai napig nem készült átfogó analízis ebben a témában, miközben a megbetegedések egyre agresszívebb formájával találkoznak az onkológiában.
Az onkológus elmondta, hogy bár nincsenek pontos adatok, de Koszovó területén is hasonló a helyzet. Ott is általában a betegség agresszívebb formájának gyógykezelésére van szükség. Kiemelte, az eseteket dokumentálni kell és bizonyítani.
Ristić a közszolgálati televízió műsorában kiemelte, a daganatos megbetegedés kialakulása sok mindentől függ.
– Nem csak egy dolog játszik szerepet a rák kialakulásában, egyfajta dominóeffektus következményeként kell arra tekintenünk. Egynél több dominó eldőlésére van szükségük ahhoz, hogy kialakuljon a megbetegedés. A daganatos megbetegedés kialakulásának okainak említette a légszennyezettséget, életmódot és étrendet, a reproduktív egészségről való nem megfelelő gondoskodást és a hormonterápiák ellenőrizetlen használatát – mutatott rá Ristić. Hozzátette, a szegényített urán az előttünk álló generációkra is kihatással lesz.
