Holokauszt-emléknap

A soha többé most van – közölték tegnapi nyilatkozatukban az uniós tagországok vezetői a holokauszt nemzetközi emléknapján, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánított

holokauszt-emléknappá.

A ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort – ahol a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat, több mint 400 ezer magyart és más nemzetiségűeket is – 1945. január 27-én szabadították fel a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a helyen.

Auschwitz (a város neve ma Oświęcim) felszabadításának 80. évfordulója alkalmából tegnap délután központi megemlékezést tartottak, amelyen több mint 50 túlélő vett részt, valamint csaknem 60 ország magas rangú küldöttségei. A vendégek között volt Sulyok Tamás magyar államfő, III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, és sokan mások

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy felvegyük a küzdelmet az antiszemitizmussal, és megvédjük, előmozdítsuk a zsidó életet Európában – jelentették ki az Európai Tanács tagjai a holokauszt-emléknap alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban. A tagállami vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kontinensen az antiszemitizmus olyan „példátlan erősödése” folyik, amely a II. világháború óta nem volt tapasztalható. „A lehető leghatározottabban elítéljük az erőszakos antiszemita incidenseket, a holokauszttagadást és a holokauszt eltorzítását, csakúgy, mint az összeesküvés-elméleteket és a zsidókkal szembeni előítéletet” – fogalmaztak a nyilatkozattevők, majd hangsúlyozták: elítélik a megkülönböztetés minden formáját, az intoleranciát, a rasszizmust és az idegengyűlöletet.

Kijelentették, az Európai Tanács tevékenységét az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a vallás és meggyőződés szabadsága –, továbbá a kisebbségekhez tartozók jogai tiszteletben tartásának kell vezérelnie, összhangban az EU alapját képező közös értékekkel.

Pilecki örökösei

A lengyelek ápolják az Auschwitz és más lágerek emlékezetét, azért, hogy a világ soha többé ne engedjen meg az ott történtekhez hasonló emberi katasztrófát – jelentette ki Andrzej Duda. A haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából a lengyel államfő tegnap délelőtt az Auschwitz I. láger halálfalánál a túlélők egy csoportjával együtt lerótta tiszteletét az áldozatok emlékezete előtt.

Az államfő felidézte Witold Pileckinek a nyugati szövetségesekhez a II. világháború során továbbított auschwitzi jelentését, amelyet a lengyel lovassági kapitány azt követően írt, hogy bezáratta magát a lágerbe, megszervezte ott az ellenállást, majd megszökött.

„Mi ma, bizonyos értelemben Pilecki kapitány örököseiként gondozzuk ezeket az emlékhelyeket, azért, hogy a világ soha ne engedje meg az emberiség ilyen katasztrófájának megismétlődését” – mondta Duda.

Felidézte: az auschwitz-birkenaui haláltábort a németek „azért létesítették, hogy végrehajtsák a zsidó nép megsemmisítését”. Ebben az összefüggésben az elnök megemlékezett a holokauszt során meggyilkolt több mint 3 millió zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárról.

Az Auschwitz I. koncentrációs tábort a náci Németország eredetileg a lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben a Harmadik Birodalomhoz csatolt lengyel területen. A birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében.

Zelenszkij: Nem szabad hagyni, hogy a gonosz győzzön

Nem szabad hagyni, hogy a gonosz győzzön – jelentette ki az ukrán elnök. „A holokauszt emléke lassan halványodik; nem szabad hagynunk, hogy feledésbe merüljön. Minden ember küldetése, hogy megakadályozza a gonoszt a győzelemben” – szögezte le Volodimir Zelenszkij, aki a hétvégén részt vett a Babij Jar-i tragédia áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen is. A ma Kijevhez tartozó Babij Jarban két nap leforgása alatt több mint 33 ezer zsidót mészároltak le a náci megszállók a II. világháború idején. Közleményt adott ki a témáról az ukrán külügyminisztérium is, és ebben párhuzamot vont a náci Németország Szovjetunió elleni és Oroszország Ukrajna elleni támadása között. Ezzel összefüggésben kiemelte: több, a kilencvenes éveiben járó holokauszttúlélő halt meg az Ukrajna ellen 2022. februárjában indított háborúban, a harcok pedig több zsidó emlékhelyet is megrongáltak, köztük a Babij Jarban felállítottat.

Volodimir Zelenszkij lengyelországi látogatása során egybek között Macronnal és Costával is tárgyalt.