A Kreml tegnap jelezte: nem kizárt az orosz–amerikai csúcstalálkozó még ebben a hónapban, de valószínűbb, hogy erre később kerül sor. Megszólalt az amerikai elnök is. Donald Trump bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, mondván, hogy Ukrajnának sosem kellett volna elkezdenie a háborút.
A Kreml szerint nem zárható ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök már februárban találkozik, de valószínűbb a későbbi időpont. Dmitrij Peszkov, Kreml- szóvivő lehetségesnek nevezte a februári csúcstalálkozót, ám megjegyezte: ilyesmi „valószínűleg mégsem lesz” ebben a hónapban.
Elmondta ugyanakkor, hogy a két ország külügyminiszteri szintű rijádi találkozóján kedden elsősorban az orosz–amerikai kapcsolatokra összpontosítottak, de a megbeszélés nagyon fontos volt a harmadik évéhez közeledő ukrajnai háború befejezése szempontjából is. Ez volt az első lépés, „hosszú út áll még előttünk” – tette hozzá, majd közölte: Szergej Lavrov külügyminiszter Rijádban egyértelművé tette, hogy Moszkva elutasítja nyugati fegyveres erők jelenlétét Ukrajnában.
Peszkov elmondta: az orosz és az amerikai delegáció szóba hozta az ukrajnai általános választások lehetőségét is. Közölte azonban, hogy sem az ukrajnai választások, sem a tűzszünet rendjéről nem lehet Moszkvában vagy Washingtonban dönteni. Szólt arról is, hogy Kijevnek politikai akaratot kell mutatnia a rendezésre, de erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellentmondásosan nyilatkozik.
Putyin tegnap megerősítette, hogy örömmel tárgyalna személyesen Trumppal, de a találkozót még elő kell készíteni. Elismerően szólt a két állam közötti bizalom helyreállítását is szolgáló rijádi tanácskozásról, eredményesként értékelve. Megjegyezte: Oroszország kész visszatérni a háború lezárására vonatkozó tárgyalásokhoz, amelyre Kijev képviselőit is várják.
„LESZÁZALÉKOLTA” ZELENSZKIJT
Az amerikai elnök kedden floridai rezidenciáján kijelentette: „Ukrajnának soha nem kellett volna elkezdenie a háborút Oroszországgal”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha akkor is ő vezette volna az Egyesült Államokat, a háború ki se robbant volna.
Trump a keddi rijádi egyeztetést követően szólalt meg. Arra reagált, hogy Zelenszkij sérelmezte Ukrajna távol tartását a Marco Rubio amerikai és a Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk megbeszélésétől.
„Sosem kellett volna elkezdeni; meg tudtatok volna egyezni” – üzente Trump, hozzátéve: úgy érzi, megvan hozzá a hatalma, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak. Közölte: ha annak idején ő ült volna az elnöki székben, „meg tudott volna egyezni”. „Olyan egyezséget kötöttem volna, amely révén szinte minden területet Ukrajna kapott volna, nem öltek volna meg senkit és egyetlen várost sem romboltak volna le” – szögezte le, majd bírálta hivatali elődje, Joe Biden politikáját. Hozzátette: bármilyen „féleszű tárgyaló” meg tudott volna már állapodni a háború lezárásáról „sok terület elvesztése nélkül”. A béke érdekében választásokat is sürgetett Ukrajnában, ahol szerinte Zelenszkijnek „csupán négyszázalékos támogatottsága van”.
Volodimir Zelenszkij tegnapi sajtótájékoztatóján az állítólagos 4 százalékos népszerűségi mutatót az oroszoktól származó álhírnek nevezte (Fotó: Ukrán elnöki hivatal via AP/Beta)
AZ IDÉN BEFEJEZNÉ
Kijevben másként tudják. Tegnap közzétették a nemzetközi szociológiai intézet (KIIS) február elejei közvélemény-kutatásának eredményét, amelyből kiderült: az ukrán elnök valós támogatottsága 57 százalék, a decemberi 52 százalék után.
Külföldi politikusok máris reagáltak Trump állítására, hogy Ukrajna kezdte a fegyveres konfliktust. Boris Johnson brit exkormányfő azt válaszolta, nem Ukrajna indította el a háborút. Szerinte választásokat sem szabad tartani az orosz agresszió sújtotta országban.
Zelenszkij is megszólalt. Rubio és Lavrov rijádi tárgyalásairól megállapította: az Egyesült Államok segített Putyinnak kiszabadulni az évek óta tartó elszigeteltségből. Szerinte Washington immár áldozatként tekint Putyinra.
Az állítólagos négyszázalékos népszerűségi mutatót az oroszoktól származó álhírnek nevezte. Közölte ugyanakkor, hogy még az idén be akarja fejezni a háborút, de szüksége van olyan nemzetközi (elsősorban amerikai és uniós) biztonsági garanciákra, amelyek elrettentik Oroszországot egy újabb támadástól. Előzőleg megismételte: Ukrajna nem köt kompromisszumot területi kérdésekben, és nem hagyja, hogy kárt szenvedjen a szuverenitása.
A hivatalos álláspontot személyesen is ismertetheti Keith Kellogg nyugalmazott tábornokkal, Trump ukrajnai különmegbízottjával, aki tegnap érkezett az ukrán fővárosba. A tervek szerint nemcsak Zelenszkijjel tárgyal, hanem Rusztem Umerov védelmi miniszterrel és Olekszandr Szirszkij tábornokkal, a fegyveres erők főparancsnokával, és esetleg Kirill Budanovval, a katonai hírszerzés vezetőjével.
FŰTÉS NÉLKÜL MARADTAK
A fegyverek továbbra sem hallgatnak. Kedd éjjel dróncsapás érte Ukrajna több részét, köztük Odesszát és Kijevet. Az orosz erők 167 drónnal támadtak. A védelem ezek többségét megsemmisítette.
Odesszában négyen megsebesültek, negyedmillióan áram, fűtés és víz nélkül maradtak az infrastruktúra megrongálódása miatt. A városvezetés szerint kórházak, iskolák, óvodák és házak százaiban nincs áram és fűtés. Egy gyermekklinika és egy óvoda súlyosan megrongálódott. A több mint egymillió lakosú Odessza legnagyobb kerületében tanítási szünetet rendeltek el, és az óvodák is zárva maradnak.
Ukrajna drónokkal olajfinomítóra csapott le az oroszországi Szamarai területhez tartozó Szizranyban. Területén tűz keletkezett, de az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok. Az orosz hadügyminisztérium szerint kedd éjszaka kilenc ukrán drónt semmisített meg a légvédelem az ország különböző térségeinek légterében.
Nyitókép: Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja tegnapi kijevi tárgyalásait Andrij Jermakkal az elnöki hivatal vezetőjével kezdte (Fotó: Ukrán elnöki hivatal via AP/Beta)
