A háború befejezéséről is tárgyalt tegnap Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai elnök különmegbízottjával. Keith Kellogg előzőleg megbeszélést folytatott Andrij Szibiha külügyminiszterrel, Olekszandr Szirszkij tábornokkal, a fegyveres erők főparancsnokával, a hírszerzés és a titkosszolgálatok főnökeivel, valamint az elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Jermakkal, aki szerint a háborút igazságos és tartós békével kell lezárni. Jelezte azt is, hogy a békemegállapodás nemcsak Ukrajna, hanem a globális biztonság szempontjából is meghatározó jelentőségű lesz.
Vendégét tájékoztatta arról, hogy Kijev folyamatos támogatást vár Washingtontól, amellyel a kölcsönös tisztelet elvén és a közös sikereken alapuló, kétoldalú bizalmi kapcsolat fenntartásában érdekelt. Továbbá „egy átfogó stratégiai partnerségben, amely magába foglalja a biztonsági garanciákat, valamint a kiterjesztett védelmi és gazdasági együttműködést”. Jermak felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország manipulálja az információkat, s igyekszik megosztottságot szítani Ukrajna partnerei között.
Herszoni toronyház az újabb bombatámadást követően (Fotó: AP via Beta)
Miközben Jermak és Kellogg tárgyalt, a tengerentúlon megszólalt az amerikai elnök is, aki szerdán királlyá nyilvánította magát egy bejegyzésben a saját internetes birodalmához tartozó Truth Social platformon. Donald Trump ugyanezen a közösségi oldalon keményen bírálta az ukrán államfőt. Zelenszkijről azt állította, hogy „választások nélküli diktátor” és egy mérsékelten sikeres humorista, aki lenyúlta az Ukrajnába támogatásként érkezett amerikai pénzek felét, s vélhetően azt szeretné, ha tovább utazhatna a „pénzvonaton”.
Trump szerint Zelenszkij beszélte rá az Egyesült Államokat arra, hogy 350 milliárd dollárt költsön egy megnyerhetetlen háborúra, amelynek ráadásul el sem kellett volna kezdődnie, s amelyet az Egyesült Államok és jelenlegi elnöke nélkül sosem lesz képes befejezni. Felrótta neki továbbá, hogy elutasítja a választásokat, és hazájában nagyon alacsony a népszerűsége; az egyetlen dolog, amiben jó volt mindössze az, hogy Joe Bident „zsinóron rángatta, mint egy bábut”. A választások nélküli Zelenszkij jobb lesz, ha siet, vagy ország nélkül marad – üzente neki Trump, aki előző nap a háború kirobbantásával vádolta az ukrán elnököt, és azzal is, hogy rendkívül népszerűtlen hazájában.
OROSZORSZÁG KEZDTE
Külföldön sokan durva sértegetésnek, becsmérlésnek, sőt felháborítónak nevezték Trump szavait. Az USA-ban is elhangzott több bírálat. Még Trump pártjából is. Don Bacon republikánus kongresszusi képviselő, a CNN hírtévének azt mondta: az elnök hibázott, amikor diktátornak nevezte Zelenszkijt, hisz demokratikusan választották meg. A képviselő megjegyezte: Trump szavai nem tükrözik az egész Republikánus Párt álláspontját. Bacon közölte: „Putyin indította el az inváziót. Ő egy diktátor. Megölte mindegyik ellenfelét. Ukrajna is áldozat”. Párttársa, Mike Lawler az orosz elnököt „aljas diktátornak” és gengszternek nevezte. Trump korábbi alelnöke, Mike Pence a közösségi oldalon emlékeztetett: „nem Ukrajna kezdte a háborút”, hanem „Oroszország indított provokálatlan és brutális inváziót, amely százezrek életét követelte. A békéhez vezető utat az igazságra kell építeni”.
Több republikánus párti politikus ellenben egyetért Trumppal, köztük Josh Hawley és Mike Lee szenátor, akik mielőbbi elnökválasztást sürgetnek Ukrajnában. (Annak ellenére is, hogy az alkotmány szerint a háború miatt bevezetett rendkívüli állapot közepette nem lehet választásokat kiírni.)
„PUTYIN A DIKTÁTOR”
Bernie Sanders szenátor is emlékeztetett arra, hogy Oroszország indította el a háborút, kétszer is megtámadva Ukrajnát: először 2014-ben, majd 2022-ben. Elfoglalta az ország területének csaknem 20 százalékát. Az invázió kezdete óta „több mint egymillió ember halt meg, vagy sebesült meg” – jegyezte meg Sanders.
Szerinte Trump hamisan állította azt, hogy az ukrán államfő egy diktátor. „Zelenszkij a szavazatok 75 százalékát szerezte meg szabad választáson, a népszerűsége pedig magasabb, mint Trumpé” – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: „Putyin a diktátor”, akinek az országában hatévente színlelt választást tartanak, amelyen „állítólag a szavazatok 90 százalékát kapja”.
A világszervezet és több ismert külföldi politikus is védelmébe vette az ukrán elnököt. António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője közölte: Zelenszkij „rendesen megtartott választás nyomán került hivatalba”. Olaf Scholz német kancellár szerint „téves és veszélyes tagadni” az ukrán vezető „demokratikus legitimitását”. A cseh államfő szerint „nagy adag cinizmussal” lehet csak diktátornak nevezni egy olyan állam elnökét, aki hadseregével már három éve védekezik a szomszédos atomnagyhatalom agressziója ellen. Petr Pavel feltette a kérdést: vajon hogyan megszervezni a választásokat egy olyan országban, amelynek ötödét idegen katonák tartják megszállva, többi részét pedig naponta támadják?
ÉRTHETETLENNEK TARTJA
Párizs érthetetlennek tartja az ukrán elnököt érő amerikai támadásokat. London is értetlenkedik. Hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy Zelenszkij demokratikusan megválasztott vezető. Keir Starmer brit miniszterelnök ezt az ukrán államfővel is megosztotta (telefonon), egyúttal támogatásáról biztosította. Megerősítette egyúttal, hogy támogatja az USA vezetésével kifejtett erőfeszítéseket egy olyan tartós béke elérésére, amely visszatartja Oroszországot bármilyen jövőbeni agressziótól.
Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője is egyetért azzal, hogy Zelenszkij nem diktátor, hanem demokratikusan megválasztott vezető, aki szembeszáll az orosz invázióval.
Ausztrália is kiállt Ukrajna mellett. Richard Marles miniszterelnök-helyettes kijelentette: Oroszország az agresszor, és a háborút Ukrajna feltételei szerint kell lezárni.
Erre egyelőre még várni kell. A dél-ukrajnai Herszont újabb bombatámadás érte, amelyben legalább hárman megsebesültek. Odesszában egy nő sérült meg a szerda esti dróncsapásban, amely miatt újabb városrészekben szűnt meg az áramszolgáltatás és a fűtés. Középületeket ért találat, és több helyen tűz keletkezett. Odesszát napok óta folyamatosan lövik. Tegnap rakétákat indítottak más térségek felé is, infrastrukturális létesítményeket támadva. Összesen 161 drónt vetettek be, amelyeknek egy részét a légvédelem megsemmisítette.
