Legkésőbb húsvétig (április 20-ig) kormányt akar alakítani a németországi parlamenti választáson győztes ellenzéki pártszövetség, a konzervatív CDU/CSU miniszterelnökjelöltje, Friedrich Merz. Bár eredményük elmarad az általuk remélttől, elképzelhető, hogy a vasárnapi idő előtti voksolás legnagyobb vesztesével, a hatalomból kibukott szociáldemokratákkal (SPD) állítanak össze egy nagykoalíciót. Megkerülve a látványos sikert elérő, második helyezett szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot.
„Mi, a CDU és a CSU, megnyertük a 2025-ös szövetségi parlamenti választást” – jelentette ki a két ellenzéki konzervatív pártból álló szövetség közös miniszterelnök-jelöltje, miután ismertté váltak a vasárnap megtartott idő előtti voksolás – számára biztató, de még – nem végleges eredményei. Friedrich Merzet azóta a hivatalos, előzetes adatok is megerősítették abban, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) együtt biztos győzelmet aratott az előrehozott választáson.
Tino Chrupalla és Alice Weidel, AfD-vezetők a párt tegnapi berlini sajtótájékoztatója előtt (Fotó: AP via Beta
A voksolást azért kellett az eredetileg (szeptemberre) tervezettől korábban lebonyolítani, mert tavaly novemberben összeomlott és kisebbségbe szorult a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár vezette kétpárti kisebbségi koalíció, amelyhez az SPD mellett a Zöldek tartoztak.
A győztes CDU/CSU a szavazatok 28,52 százalékával végzett az élen, megelőzve a tizenkét éve működő szélsőjobboldali, bevándorlásellenes AfD-t, amely a voksok 20,80 százalékát szerezte meg (elsősorban az ország keleti felében kapott hatalmas támogatásának köszönhetően), majdnem kétszer annyit, mint a 2021-es legutóbbi országos választáson. Alice Weidel, a párt egyik alelnöke, kormányfőjelöltje történelmi sikerként értékelte a 152 parlamenti mandátumot biztosító eredményt, amely rendkívül magas, csaknem 82,5 százalékos részvétel mellett született meg. Ilyen sokan még nem vettek részt Bundestag-választáson az 1990-es német újraegyesülés óta.
ÓRIÁSIT BUKOTT AZ SPD
A Bundestagba hét párt juttatt be. A CDU/CSU csaknem 4,5 százalékkal jobb eredményt ért el a 2021-es eredményéhez képest, így 208 képviselői helyre jogosult a parlament 630 tagú alsóházában, ahol a kormányzáshoz szükséges többséghez legalább 316 mandátum szükséges. A konzervatív pártszövetség mégsem lehet elégedett, hiszen történetének egyik legrosszabb választási eredményét érte el.
A harmadik helyen, 16,41 százalékkal az eddigi kétpárti kisebbségi kormánykoalíció erősebb tagja, az SPD végzett, ám bő 9 százalékkal elmaradva a 2021-ben szerzett szavazatmennyiségtől. Ennyiből ezúttal 120 mandátumra futotta, csaknem 86-al kevesebbre, mint amennyivel eddig rendelkezett. A 20 százalék alatti voksrészesedésükkel egyik legrosszabb eredményüket érték el 1863-as alapításuk óta. Scholz „keserű választási eredményéről” beszélt, és a súlyos kudarcért magára vállalta a felelősséget.
DÁNOK A BUNDESTAGBAN
Gyengén szerepeltek eddigi koalíciós partnerei a Zöldek is; 11,61 százalékkal a negyedik helyre kerültek, mintegy 3 százalékkal elmaradva az előző választási teljesítményüktől. Így csak 85 mandátum jár nekik, 33-al kevesebb, mint eddig. (A Scholz-koalíció harmadik tagja, a liberális FDP, amely novemberben kilépett a kormányból, nem került be a Bundestagba.)
Még két párt foglalhat helyet a törvényhozásban. A Baloldal (Die Linke) meglepően jó szereplésével ötödikként ért célba, a szavazatok 8,77 százalékával; 2021-hez képest majdnem megduplázva választói számát. A NATO-ellenes és Moszkva-barát párt, amelynek támogatottsága és befolyása az egykori NDK területén a legerősebb, 64 képviselői helyet szerzett. Bejutott a Bundestagban az SSW is, amely egy képviselővel a dán és fríz kisebbséget képviseli.
Olaf Scholz nem tudta véka alá rejteni csalódottságát (Fotó: AP via Beta
NAGYKOALÍCIÓ JÖHET
Az egyre nagyobb nemzetközi politikai bizonytalanság és zűrzavar közepette Európa arra vár, hogy Berlinben egy működőképes és stabil kormány vegye át az irányítást. Az eredmények alapján koalíciós kormány alakul. A tárgyalások hamarosan meg is kezdődnek, a CDU/CSU főszereplésével. A pártszövetségnél már bejelentkezett az AfD, de – a többi mérvadó politikai erőhöz hasonlóan – a CDU/CSU is kizárta az együttműködést.
A CDU/CSU és az SPD együtt alkothat parlamenti többséget, s kétpárti nagykoalíciót alakíthat, ami azt jelentené, hogy összefognak a fő politikai ellenfelek. Ilyenre korábban is már többször volt példa. A kancellárjelölt Merz egyelőre annyit közölt, hogy legkésőbb húsvétig kormányt akar alakítani.
Merzet atlantista politikusnak tartják, aki kiáll Ukrajna mellet is. A választási kampányban szigorú bevándorláspolitikát ígért és kilátásba helyezte az illegálisan Németországban tartózkodók tömeges kitoloncolását.
TRUMP IS GRATULÁLT
A CDU/CSU választási sikere után elítélte az amerikai és az orosz beavatkozást a választási kampányba. Közölte: fő célja Európa megerősítése, az európai egység helyreállítása és – védelmi téren – a függetlenedés az Egyesült Államoktól. Hozzátette egyúttal, hogy Donald Trump kijelentései után immár egyértelmű, hogy az amerikai kormányzat teljesen közömbös Európa sorsa iránt.
A transzatlanti szövetségen belüli egyre nagyobb feszültség ellenére (a bajor gyökerekkel is rendelkező) Trump üdvözölte a német választási eredményeket. Közösségi oldalán azt írta, hogy a konzervatívok győzelme „nagy(szerű) nap” mind Németország, mind „a Donald J. Trump úr vezette Amerikai Egyesült Államok számára”.
A siker alkalmából Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő is jókívánságait küldte Merznek, rámutatva a fokozott európai biztonsági erőfeszítések szükségességére.
Nyitókép: Friedrich Merz a CDU tegnapi berlini sajtókonferenciáján egyelőre csak annyit közölt, hogy legkésőbb húsvétig kormányt alakítana (Fotó: AP via Beta
