Joe Biden amerikai elnök a hétvégén kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényel kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrajnai válság miatt. Közölte egyúttal, hogy nem túl sok katonáról lenne szó. (Washington korábban jelezte: készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy hamarosan Európába telepíthesse őket, ha a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai válság miatt.)
„A fokozódó orosz agresszió miatt" London is meg akarja növelni katonái számát Kelet-Európában. Elsősorban a Baltikumban erősítené meg a brit csapatokat. Nagy-Britannia jelenleg több mint kilencszáz katonát állomásoztat Észtországban.
Boris Johnson miniszterelnök a napokban a térségbe utazik és telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai válságról.
Washington, a NATO és Kijev azzal vádolja Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel majdnem 130 ezer katonát a közös határon. Moszkva tagadja ezt, közben a NATO bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén arról beszélt, hogy nem kell pánikot kelteni Ukrajna esetleges megtámadása okán. Szerinte nem feszültebb a helyzet az ukrán–orosz határokon, mint 2021 elején volt. Kifejtette ugyanakkor, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak.
Az amerikai védelmi miniszter úgy látja, hogy még nem késő a jelenlegi válsághelyzetet diplomáciai úton rendezni. Lloyd Austin azonban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Oroszország ukrán területeket is elfoglalhat. A hétvégén elmondta: az USA elkötelezett amellett, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát, egyebek között további páncélelhárító fegyverekkel. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke ugyanakkor megerősítette: nem áll szándékukban bevetni amerikai és NATO-csapatokat Oroszország ellen.
A NATO keményen dolgozik a békés megoldás érdekében, de felkészült és kész reagálni arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben. Ezt már a NATO-főtitkár üzente a hétvégén. Jens Stoltenberg kijelentette: az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban „nagy erejű invázióhoz" vezethet. Megismételte: agresszió esetén a NATO-szövetségesek készek szigorú szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, de harcoló alakulatokat nem küldenek Ukrajnába.
