Gyengébb eredményt ért el az előző parlamenti választáshoz képest „görög” Ciprus eddigi kormányának meghatározó politikai ereje, a DISY, ám így is az első helyen végzett. A vasárnapi politikai erőpróba igazi nyertese a szélsőjobboldali ELAM, amely 2016 óta majdnem megduplázta a szavazatait.
Nincs vesztegetni való időnk, az új parlamentnek, illetve kormánynak azonnal cselekednie kell a ciprusi nép jóléte és felemelkedése érdekében. A cél, hogy mindenki igényeit és elvárásait kielégítsük, függetlenül attól, hogy kire szavazott – ezekkel a szavakkal biztatta Nikosz Anasztasziadesz ciprusi államfő az új képviselőket, és a leendő kormány tagjait munkára a – 65,72 százalékos részvétel mellett – vasárnap megtartott parlamenti választás eredményhirdetése után. A Ciprusi Köztársaság (az EU-tag „görög” Ciprus) elnöke azonban csak részben lehet elégedett a választással. Pártja, az eddig kormányzó konzervatív Demokratikus Tömörülés (DISY) ugyan nyert, ám csak a szavazatok alig 28 százalékával. Ez pedig igencsak távol áll az abszolút többségtől, ráadásul az öt évvel korábban rendezett választáson elértnél is gyengébb teljesítmény.
Az államfő legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy a törvényhozásba bekerült hét párt közül öten szintén kevesebb szavazatot kaptak a 2016-os eredményükhöz képest. Közéjük tartozik a második helyezett is, a Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL), amelyet sokan a kommunista jelzővel illetnek. A ciprusi politikai élet fontos szereplőjeként kénytelen beérni a voksok 22,34 százalékával. A harmadik helyezett Demokrata Párt pedig ennek alig a felével.
A maradék négy politikai erő mindegyike tíz százaléknál kevesebb szavazatot könyvelhetett el magának. Közülük ketten azért eldicsekedhetnek azzal, hogy az előző választás óta jelentősen növelték támogatottságukat. Az egyik a Mozgalom a Szociáldemokráciáért (EDEK), amely 6,72 százalék szavazatot szerzett, a másik pedig a szélsőjobboldali, nacionalista, bevándorlás- és idegenellenes Nemzeti Népfront (ELAM). Az utóbbi a voksok csaknem 6,78 százalékát söpörte be (ami a 2016-os választás majdnem kétszerese), s ezzel a negyedik helyen végzett. Megelőzve a szociáldemokratákat, a centrista Demokratikus Frontot (amely kénytelen beérni a voksok 6,10 százalékával) és az utolsó helyezett Ciprusi Zöldpártot (4,41 százalék).
A szavazást a görögök által benépesített, 1,3 millió lakosú országrészben tartották, de a 80 fős parlamentbe csak 56 politikus (köztük ezúttal mindössze nyolc nő) ülhet be, a többi hely az egész szigeten élő török közösség képviselőinek van fenntartva. Ám a törökök nem vettek részt a választáson, hiszen az 1974 óta megosztott Ciprus másik részében (az északiban) élnek, amelyet saját, önálló államként kezelnek. Annak ellenére is, hogy Törökországon kívül más senki nem ismeri el a terület függetlenségét, illetve az 1983-ban önhatalmúlag kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaságot.
A sziget újraegyesítése régóta napirenden szerepel, ám jelentős előrelépés sem ebben az ügyben, sem a ciprusi törökök és görögök kibékítésében nem történt. Sőt 2019-ben kiéleződtek a Ciprus körüli feszültségek, mert az északkeleti partvidék közelében Törökország kőolaj- és földgázmezők után kezdett kutatni, amit a görög részen működő kormány és az EU is ellenez, illetve elítélt.
