Már csak bő egy hónap maradt hátra az április 4-ei bolgár parlamenti választásig, ezért Bojko Boriszov kormányfő igyekszik rábeszélni minél több honfitársát, hogy szavazzanak a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobboldali pártra, amelyet természetesen ő vezet. Nyilvános szereplésének sajátos módját választotta: terepjáróval járja az országot és ahol érdemesnek találja, meg-megáll, és a járműből kiszólva „tájékoztatja” a helyieket pártja programjáról és kormánya eredményeiről. Időnként magával viszi valamelyik miniszterét is, akik szintén „gyorstalpaló” tájékoztatón okítják a népet az általuk elért sikerekről.
A közvélemény-kutatások szerint Borisov kampánya hatásos, hiszen a választók bő negyede támogatja a GERB-et, miközben a legfontosabb ellenzéki rivális, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) a voksok legfeljebb 22 százalékára számíthat. A 240 tagú nemzetgyűlésbe még néhány másik párt is bejuthat, köztük a török kisebbség érdekképviseletét ellátó Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ), amely korábban együttműködött Boriszovékkal és több botrányba is belekeveredtek.
A felmérések arra utalnak, hogy az új parlamentbe sem kerülnek többségbe a valódi változást és a korrupció elleni harcot támogató erők. Az is valószínűsíthető, hogy az új típusú koronavírus-járvány és a pártpolitika iránt megnyilvánuló lakossági elutasítottság miatt a választási részvétel alacsony lesz. Ez viszont az elkötelezett szavazótáborral rendelkező pártoknak kedvez, mindenekelőtt a GERB-nek, a DPSZ-nek és a BSZP-nek.
Boriszov tehát elégedett lehet. Pedig tavaly úgy tűnt, megbukik a kormánya. A nyáron és az ősszel ugyanis heves tüntetéseken követelték a távozását. Szófiában és több vidéki városban is tiltakoztak a kormánya ellen.
Sokan nemcsak az óriási és mindent átszövő korrupciót rótták föl a hatalomnak, hanem azt is, hogy a lakosság nagy része szegény, a politikusok pedig élik világukat, sőt az oligarchák érdekében tevékenykednek saját jólétük biztosítása érdekében.
Az elégedetlenségi hullámot a koronavírus-járvány miatti korlátozások, illetve annak következményei, valamint a kormányzati korrupció indította el. A zavaros ügyekbe immár sokadszor keveredett bele a kormányfő, sőt Ivan Gasev főügyész is; az utóbbiról az a hír járja, hogy maga is bűncselekményeket fedez.
Az utcára vonult dühös emberek hónapokig követelték lemondásukat, ám ez végül nem történt meg. Annak ellenére sem, hogy Rumen Radev államfő is támogatásáról biztosította a tiltakozókat, sőt lemondásra szólította fel a kormányt, arra hivatkozva, hogy „nincs más kiút ebből a bizalomvesztésből”.
Tévedett. Boriszov ugyanis már akkor visszaüzent neki, hogy marad a helyén és a minisztereivel a következő parlamenti választásig kívánja folytatni a munkát.
