Tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett Moszkva és Kijev között a magyar kormányfő. Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is közölte: a jegybankelnököt felkérte, a pénzügyminisztert pedig utasította, hogy (intézkedéseikkel) 2023 végére az inflációt legalább a felére csökkentsék.
Orbán Viktor pénteki rádióinterjúban sürgette Oroszországot és a megtámadott Ukrajnát, hogy kezdjenek béketárgyalásokat, kössenek tűzszünetet. A magyar kormányfő azzal érvelt, hogy a tűzszünet és a béketárgyalás hozná el a gazdasági megkönnyebbülést, mert amíg a háború tart, és a Nyugat szankciókkal válaszol rá, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkenni.
Kifejtette: vannak, akik arról beszélnek, hogy a háborút meg kell nyerni, mások pedig – ide tartozik Magyarország is –, arról, hogy azonnali tűzszünetre és utána béketárgyalásokra van szükség. Megjegyezte: Budapestnek nem kell elmagyarázni, hogy milyen a „szovjet hadsereghez köthető brutalitás", és milyen lehet harcolni az oroszok ellen, sem azt, hogy mi a háború. De 1956-ban „nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót", hanem „azért vállaltunk egy forradalmat és egy szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet, meg a béketárgyalást" – magyarázta. Hozzátette: az volt a cél, hogy egy béketárgyaláson az oroszok a Nyugattal megegyezzenek, hogy „úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk".
Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban hangsúlyozta: amit történt, az a magyar jog szerint terrorcselekmény, és „ha ebben benne volt valamelyik állam keze, az egy terrorista állam". Az utolsó nagy kapacitású vezeték, amely orosz gázt hoz Délről Európába, a Török Áramlat, ezen keresztül látják el Magyarországot is. Ha valaki felrobbantja, vagy működésképtelenné teszi, azt Magyarország terrorista támadásnak tekinti és úgy is lép fel – jelentette ki.
Az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről megjegyezte: a szankciókat a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntése alapján vezették be. Brüsszel „elszúrta", ezért szankciós infláció alakult ki, s Magyarország szankciós felárat fizet az energiáért. A megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentené, ha az EU elállna a szankcióktól – fogalmazott.
Orbán szerint nő az elégedetlenség az országok között a szankciók miatt. „Az amerikai barátainknak is föl kell tennünk a kérdést", hogy mi folyik itt, ki nyer ezen a dolgon, „mert mi, európaiak biztos, hogy veszítünk", és „ti pedig nyertek, az oroszok pedig minimum nem veszítenek" – fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy a magyar jegybankelnököt felkérte, pénzügyminiszterét pedig utasította, hogy a jelenlegi inflációt csökkentsék legalább a felére a jövő év végére. Hangsúlyozta: a magas inflációt nem a piac törvényszerűségei okozzák, hanem a politika.
Az induló nemzeti konzultációról elmondta: Magyarországon szokás, hogy egy többségi, vagy egy teljes nemzeti egyetértést hozzanak létre, amivel a kormány sokkal jobban tud gazdálkodni a brüsszeli csatákban. (Az országban pénteken kezdték el postázni a nemzeti konzultációs kérdőíveket. Az íveken hét kérdés szerepel az Oroszország elleni uniós büntetőintézkedésekről. A kormány a lakosság véleményét várja az olajszankciókról, a gázszállításokra, a nyersanyagokra, a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó intézkedésekről, továbbá a paksi atomerőmű bővítésével és a turizmussal kapcsolatos szankciókról, illetve a szigorítások élelmiszerárakra és migrációra gyakorolt hatásáról.)
A migrációról kifejtette: arra van szükségünk, hogy meg tudjuk védeni a határainkat. A megoldás az volna, ha nem a szerb–magyar határon torlódnának fel a migránsok, hanem Szerbia déli határát tudnák megvédeni – mondta. Kiemelte: Magyarországon menekülttábor nem lesz, „ide migránsok nem jönnek, nekünk nem fogják megmondani máshonnan, hogy kikkel éljünk együtt".
