Az idén is két és fél milliárd forinttal támogatja a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Csoóri Sándor Programot, amelyből ebben az évben 1776 nyertes pályázó részesülhet, jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Hagyományok Házában, ahol kiemelte, a csaknem kétezer támogatásból több mint hatszáz külhoni területekre kerül, hogy tovább erősödjön a magyar identitás. A nyertesek fő kategóriáiban több mint hétszáz néptáncegyüttes, háromszáznál több táncház és kétszázötven egyéb népzenei program kapott támogatást.
Az idei pályázati felhívásra összesen 2101 pályázat érkezett. A legnépszerűbb kategória ebben az évben is a néptánc volt, emellett a tárgyalkotó népművészeti közösségek szakmai tevékenységének támogatása kategóriákra is jelentős érdeklődés mutatkozott. A program célja az anyaországi magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségek tudásátadásának elősegítése, szakmai munkájának fejlesztése, a közösségek megerősítése, mindezzel a magyar értékek, hagyományok megőrzése.
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója hangsúlyozta, hogy a Csoóri Sándor Program által létrejövő vagy gyarapodó közösségek nemcsak a hagyományőrzésben, hanem a mindennapokban is támogatják egymást, így valódi, élő közösségek jönnek létre. A Hagyományok Háza szerepe ebben a rendszerben az, hogy megpróbálja összefogni a programban részt vevő országokat, civil, régiós és megyei egyesületeket, és igyekszik őket tudásmegosztással támogatni.
A magyar kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Programot, amely az utóbbi évtized egyik legjelentősebb támogatási formája a népi kultúra területén. Az elnyert forrásokat 2025. június 30-áig lehet felhasználni magyarországi és határon túli műhelyek szakmai munkájának támogatására, táncházak, népi kézműves programok, táncegyüttesek, népzenei csoportok és népdalkörök éves tevékenységének finanszírozására. A program keretében, pályázat útján kapott támogatásokat a szervezetek népviselet készíttetésére, élő népzenei együttesek szolgáltatásainak igénybevételére, szakmai-oktatói költségekre, valamint a munkájukat közvetlenül segítő, kis értékű technikai és egyéb eszközök beszerzésére fordíthatják.
Nyitókép: A Mátyás Király Citerazenekar fellépése a sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Soós Lajos)
