Magyarország kormánya felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti a közösségeik fennmaradását és fejlődését, hogy megőrizze a nemzet szellemi és lelki egységét – jelentette ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a hétvégén Székelyudvarhelyen (Odorheiu Secuiesc). A tárcavezető a romániai református iskolák országos tanévnyitóján vett részt a székelyföldi városban, ahol a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium újraindításának 30. évfordulóját és új épületének elkészültét is ünnepelték.
Hankó a belvárosi református templomban mondott beszédében hangsúlyozta: az anyaországi és külhoni magyarok egy nemzetnek a tagjai. A nemzetrészeket nemcsak a közös történelem és kultúra köti össze, hanem az is, hogy közösen építik a jövőt – húzta alá. Elmondta: a székelyudvarhelyi alkalom az ünneplésről és a háláról szól, a jelenlévők egy közös új kezdetnek a részesei, de azért is hálát adnak, hogy békében élhetnek, és a jövővel is törődhetnek. A miniszter szerint a jelenlegi zivataros időkben még fontosabb a jövővel foglalkozni; kevés fontosabb kérdés van annál, hogy mi történik az iskoláinkban, mi történik a gyerekeinkkel.
Hozzátette: meg kell becsülni, hogy a magyar gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak. Közölte: az alapvető keresztény értékekhez ragaszkodva „maradjunk és legyünk büszke magyarok”. A magyarság jövőjének kulcsa, hogy milyen felnőtté válnak fiataljaink. Fontos, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek, amelynek segítségével eligazodnak a világban, és elköteleződéssel, hivatással felvértezve legyenek a jövő záloga – fűzte hozzá.
Emlékeztetett a Kárpát-medencében történő óvodaépítési programra, a Szülőföldön magyarul program megemelt támogatására, s azt is elmondta, hogy a magyar kormány több mint kétmilliárd forinttal (ötmillió euró) támogatta a székelyudvarhelyi református kollégium új épületét. A diákokat tanulásra és szorgalomra intette, rámutatva: amíg van tudásra éhes magyar fiatal, addig van magyar jövő is.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a hálaadás fontosságáról beszélt. Hálát kell adni, hogy elkészült az új iskolaépület, mert azt mutatja, hogy még van folytatás – mondta. Hangsúlyozta: van értelme az építkezésnek, mert vannak örökösök, és hálát kell adni azért, hogy van még gyermek, akinek át lehet adni az örökséget, a nyelvet, a kultúrát, a hagyományt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházkerület Székelyudvarhelyen a legkorszerűbb iskolát építhette fel, és megköszönte a magyar kormány támogatását.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy a református kollégiumok évszázadok óta a hit és a tudomány otthonai voltak. Felidézte a székelyudvarhelyi református iskola történetét, benne azt, hogy 1948-ban az egypárti diktatúra felszámolta, a többi hasonló tanintézettel együtt. „De hiába vágták ki a fát, a gyökerek megmaradtak” – húzta alá, s hozzáfűzte: a református kollégiumokat azért lehetett újraindítani, mert megvoltak a gyökerek és értékek, amelyekhez vissza lehetett térni. Közölte: egy közösség erejét értékei, intézményei, vezetői és hite, kitartása adják, s Erdélyben ezek megvannak. Az RMDSZ államfőjelöltjeként a romániai oktatási rendszer hiányosságaira is kitért.
Nyitókép: Diákok ünnepi műsora az erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitóján a székelyudvarhelyi belvárosi református templomban (Fotó: MTI)
