Brüsszelben ismertették a magyar prioritásokat

Támogatásukról biztosították az EU bővítését a tagországok európai uniós ügyekért felelős miniszterei tegnapi találkozójukon Brüsszelben. Az Általános Ügyek Tanácsa ülésének fő témája a magyar soros EU elnökség prioritáslistája volt. A „tételeket” Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter ismertette. A magyar elnökség legfontosabb átfogó prioritásának nevezte az EU versenyképességének javítását, de – mint mondta – nagy hangsúlyt helyeznek az EU-bővítésre is. Fontos célkitűzésként említette, hogy mindegyik tagjelölt egy lépéssel előrébb jusson „a folyamatban a magyar elnökség alatt”.

Történelmi alkalomnak nevezte, hogy a brüsszeli összejövetelen egyenlő félként vesznek részt a nyugat-balkáni országok közül Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Albánia képviselői.

A találkozón elhangzott, hogy a bővítéskor figyelembe kell venni a tagjelöltek – felkészülés során elért – eredményeit, érdemeit. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos kijelentette: az Európai Bizottság heteken belül bemutatja bővítési csomagját, amely tartalmazza a tagjelöltek felkészültségére vonatkozó jelentését és az iránymutatásokat a szükséges reformok végrehajtásához. Megerősítette: az EU felkészült új tagok befogadására.

Több miniszter is kifejezte reményét, hogy a Nyugat-Balkán sikeresen teljesíti a feladatokat, ám mások arra hívták fel a figyelmet, hogy Ukrajnát, Moldovát és néhány másik országot sem szabad kihagyni a bővítési folyamatból.

Az EU versenyképességének javítását nevezte a magyar elnökség legfontosabb átfogó prioritásának Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter tegnap Brüsszelben. Az Általános Ügyek Tanácsának ülését megelőzően elmondta: emellett nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az EU bővítésére. „Célunk, hogy valamennyi tagjelölt ország tehessen egy lépést előre ebben a folyamatban a magyar elnökség alatt”.

Történelmi alkalomnak nevezte, hogy a megbeszélésen részt vesznek Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Albánia képviselői is. Hangsúlyozta, hogy először kerül sor ilyen megbeszélésre. „Nagyon fontos, hogy a nyugat-balkáni tagjelölt országok ebben a párbeszédben egyenlő félként vesznek részt. Nem róluk beszélgetünk, hanem velük beszélgetünk, amit én a magyar elnökség nagy eredményének tekintek” – tette hozzá. Kiemelte: a magyar elnökség javítani kíván az EU Svájchoz és az Egyesült Királysághoz fűződő kapcsolatain is, valamint foglalkozni kíván a demográfiai kihívásokkal és a terjedő európai antiszemitizmussal.

Előző nap az Európai Parlament (EP) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) brüsszeli meghallgatásán szintén beszámolók hangoztak el a magyar uniós tanácsi elnökség prioritásairól. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára ebből az alkalomból elmondta: Magyarország az uniós tanácsi elnöksége idején mindent megtesz azért, hogy az EU a lehető legjobban felkészüljön a környezeti kihívásokra. Ő is hangsúlyozta, hogy meg kell tartani az EU és tagállamai versenyképességét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség támogatja a körforgásos, zöld, klímaszempontból semleges gazdaság megerősítését, a beruházásokat a modern technológiákba, emellett meg kívánja valósítani az egységes digitális piacot a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás elleni harc szempontjainak figyelembevétele mellett. Utalt arra is, hogy új klímaváltozási és környezetvédelmi célokat is meg kívánnak fogalmazni.

Fontosnak nevezte továbbá az egészség védelmét, a betegségmegelőzést, és mindenki számára elérhető, tiszta folyó víz biztosítását. A magyar uniós elnökség meg kívánja erősíteni az EU globális vezető szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben – hangsúlyozta.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az ENVI ülésén emlékeztetett: a magyar elnökség átfogó céljai között szerepel az erősebb közös védelempolitika kialakítása, az unió bővítése és az illegális migrációval szembeni fellépés fokozása. Célja továbbá a kohéziós politika jövőjének közös alakítása, miként az is, hogy a jövő agrárpolitikája megfelelően vegye figyelembe a gazdák érdekeit, végül pedig a válaszok megtalálása a népességfogyással összefüggő kihívásokra.

Az elnökség célja továbbá a népegészségügyi politika erősítése, az egészségügyi infrastruktúra javítása és a kutatás ösztönzése.