Orbán: Magyarország megvédi magát

Rendhagyó interjút adott Orbán Viktor a Kossuth rádiónak. Ezúttal ugyanis Észak-Macedóniából fejtette ki álláspontját megannyi témáról. Ohridban a két ország kormányának csúcstalálkozóján vett részt, és külön tárgyalt Hrisztijan Mickoszki miniszterelnökkel. Az interjúban hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig megvédi magát, a blokkosodó világban pedig gazdasági semlegességre törekszik.

A kormány azt szeretné, ha Magyarország megnyerné ezt az évtizedet, miként azt megtette az előzőben – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az észak-macedóniai Ohridból nyilatkozva. Orbán Viktor csütörtökön érkezett küldöttség élén a kétnapos hivatalos látogatásra Észak-Macedóniába, ahol – többek között – kétoldalú megbeszélést folytatott Hrisztijan Mickoszki miniszterelnökkel, és részt vett a magyar–észak-macedón kormányzati csúcstalálkozón, amely az államközi kapcsolatok új fejezetének kezdetét jelzi.

ELSŐ A GAZDASÁGI SEMLEGESSÉG

Az ohridi megbeszélések közben szakított időt a Kossuth rádiónak adott interjúra, amelyben elmondta: az elmúlt időszakban lezajlott sok változás átalakította világgazdaságot, s aki ehhez nem alkalmazkodik, az a vesztesek közé kerül. Az alkalmazkodáshoz új eszközökre, új módszerekre és gazdaságpolitikára van szükség, ez pedig a semlegesség gazdaságpolitikája – közölte, majd így folytatta: Magyarország nem csatlakozik egyik blokkhoz (tömbhöz) sem. Az az érdeke, hogy mind a két kialakuló gazdasági tömbbel élénk, erőteljes, s mély kapcsolata legyen.

Szerinte a nagyhatalmak szakítják ketté a világgazdaságot, egy nyugati és egy keleti tömbre, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik minden országra, hogy válasszon: melyik oldalhoz akar tartozni. Hozzáfűzte: a gazdasági semlegesség megteremtéséhez először saját magunkkal és érdekeinkkel kell tisztában lennünk, s kizárólag a saját „szemüvegen” keresztül szabad nézni ezeket a folyamatokat. Ez azt jelenti – fűzte hozzá –, hogy csak azt vegyük át a Nyugattól és a Kelettől, ami hasznos és észszerű; ám ami nem jó, nem hasznos a magyaroknak, azt ne vegyük át!

MEG TUDJA CSINÁLNI

Kifejezte reményét, hogy a soros magyar EU-elnökség végére a tagországok közel kerülhetnek az európai versenyképességi paktum elfogadásához. Elmondta: jó esélyük van arra, hogy már novemberben elkészül az EU-társállamok között a gazdasági versenyképesség javítását szolgáló a megállapodás, és azt a magyar uniós elnökség végén el is fogadják.

Kitért arra is, hogy Magyarország gazdasági növekedése jelenleg egy és két százalék közötti. Ezzel is Európa élvonalában vagyunk, ami nem fest túl jó képet a többi európai országról – jegyezte meg. Hozzátette: nem akarunk beleragadni abba a tempóba, amitől majd Európa szenved a következő években; márpedig attól fog szenvedni, hogy nulla-, egy- vagy kétszázalékos növekedést ér csak el.

Kijelentette: a kedvezőtlen körülmények ellenére Magyarországnak – a gazdasági semlegesség politikája segítségével – meg kell próbálnia felkapaszkodni a 3 és 6 százalék közötti növekedési sávba. Felidézte, hogy volt már ilyen, s ez az eredmény ismét elérhető. Elmondta: Magyarország és kormánya meg tudja ezt csinálni.

SZENTEK ÉS SÉRTHETETLENEK

Magyarország mindig megvédi magát, az 1956-os hősök szentek és sérthetetlenek – nyomatékosította a miniszterelnök az interjúban, egyúttal hibának nevezte, hogy politikai igazgatója, Orbán Balázs félreérhetően nyilatkozott az Oroszországgal szembeni védekezésről és 1956-ról. Magyarország régen is megvédte magát, „ma is megvédi, és a jövőben is meg fogja védeni magát minden lehetséges eszközzel, úgy, ahogy a magyar alkotmány ezt minden magyar ember számára kötelezővé is teszi” – hívta fel a figyelmet arra a kérdésre válaszolva, hogy politikai igazgatójának minapi megszólalásából levonható-e olyan következtetés, amely szerint mégsem így járnának el Oroszország esetében.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a háborúpártiak és a békepártiak közötti élesedni fog a vita Magyarországon és a világban is, amíg november 5-én az amerikai elnökválasztás véget nem ér. Hozzátette: immár sikerült belekeverni az 1956-os forradalom ügyét ebbe a háború-béke vitába. Arra figyelmeztetett, hogy ha az ember ilyen kényes kérdésekről beszél, hajszálpontosan kell fogalmaznia, és semmilyen kétséget nem szabad hagynia a saját álláspontját illetően.

HIBÁZOTT A POLITIKAI IGAZGATÓ

„Most a politikai igazgatóm félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalom talaján áll, abból nőtt ki, nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az ’56-os hősök” – mondta. Közölte: nincs kétsége egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem, és biztos abban, hogy Orbán Balázs is „ott lesz velünk a Corvin közben”, ha ismét harcolni kellene a hazáért.

Orbán Viktor szerint a háború és béke vitájába nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, mint 1956 és az ’56-os hősök, hanem inkább távol kell tőle tartani. Nem szeretném, ha az ukrán–orosz háború árnyéka rávetődne az 1956-os szabadságharcosok emlékére, akiknek hálával tartozunk; inkább az ő dicsőségüket kell napirenden tartanunk – üzente.