2024. november 23., szombat

Az ezereurós minimálbér a cél

Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség célja a családok életszínvonalának megvédése

A gazdasági hidegháború a legrosszabb, ami történhet Európával és a magyarokkal – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor azt mondta, Magyarország a családok életszínvonalának megvédése érdekében vezeti be a gazdasági semlegesség politikáját.

HARC A GAZDASÁGI HIDEGHÁBORÚ ELLEN

A kormányfő elmondta, az EU olyan döntést hozott, amellyel megpecsételni látszik a saját versenyképességét, azaz lezárja azt. Ez a gazdasági hidegháború. Orbán Viktor azt mondta, óriási veszély a gazdasági hidegháború, mert elsősorban Magyarország exportorientált gazdaságát sújtja. Kifejtette, a magyar gazdaság arra épül, hogy a magyarok itthon sokkal több terméket állítanak elő, mint amennyire szükségük van, és ezeket a termékeket jó pénzért, komoly nyereséggel eladják. Ha a világkereskedelmet megbénítják, ha kettéesik egy nyugati és egy keleti blokkra, akkor a magyar termékek eladása egyre nehezebbé válik, ennek pedig a családok mindennapjaiban visszaköszönő negatív hatásai vannak: nincs növekedés, bezárnak munkahelyeket, visszatér a munkanélküliség, csökkennek a fizetések – részletezte. Orbán Viktor azt mondta, harcolni kell a gazdasági hidegháború ellen, mert ez a családok mindennapi életszínvonalával legszorosabban összefüggő kérdés. Elmondta, ezért vezették be a gazdasági semlegességet, mert Magyarország nem akar egyik blokkba sem beleszorulni, hanem mind a kettővel kereskedni akar.

A GAZDASÁGI SEMLEGESSÉG MEGALAPOZÁSA

A gazdasági semlegesség megalapozása zajlik jelenleg; ami ebből következik: a piacok, a beruházások, a finanszírozás, az energia semlegessége – mutatott rá. Hozzátette, az ezzel összefüggő intézkedéseket gyűjtötték össze a geszti kihelyezett kormányülésen. Elmondta, a kormányüléssel indították az őszi idényt, azon az arányok beállítása volt a feladata, hogy az egyes ügyek közül mi fontos, mi nem, mire mennyi időt fordítanak. Most óriási a csábítás – folytatta –, hogy Magyarország a figyelmét a külpolitikai, a nemzetközi ügyekre fordítsa, hiszen háború van a szlávok között, az orosz–ukrán háború, a Közel-Keleten Irán és Izrael között, és európai uniós elnökséget ad Magyarország. Hozzátette: nekünk magunkkal kell törődnünk elsősorban, a gazdasággal. „Az energiáink nagy részét továbbra is a honi ügyekre, a gazdaságra, a gazdaságpolitikára, a gazdasági intézkedésekre, a mindennapi életre, a családokra, a munkahelyekre, a fizetésekre kell összpontosítani” – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy óriási vitákat szül a gazdasági semlegesség, és most, amikor azt látják, hogy „rugdossák a hátsónkat, rángatják a kabátunk szárnyát, vagy belemarnak a bokánkba, nadrágszárunkba”, akkor annak mindez az oka. Ha megpróbálunk logikát találni, hogy a német, francia, amerikai nagykövetek miket mondtak az elmúlt időszakban, és mivel támadják Magyarországot Brüsszelben, és a szavak mögé nézünk, minden támadás mögött az van, hogy megpróbálják Magyarországot letéríteni a gazdasági semlegesség útjáról, és visszaverni, visszabotozni, visszakényszeríteni abba a blokkba, ahol ők is vannak, ahol nincs növekedés, nincs fejlődés és nincs jövő – mutatott rá.

Leszögezte: nem akarunk visszamenni abba a blokkba, hanem ott akarunk lenni, ahol vagyunk, mert ha jól csináljuk, akkor az idei 1,5-1,8 százalékos növekedést a gazdasági semlegesség politikájával a következő évben 3 és 6 százalék közé tudjuk emelni. Ez növekedést jelent, munkahelyeket, emelkedő fizetéseket, jobb állami bevételeket, és akkor az állami szektorban dolgozóknak is tudnak béremelést adni. Meggyőződése, hogy a gazdasági semlegesség hozza azt a fejlődést, amiből jólét és magasabb életszínvonal lesz – összegzett a kormányfő.

A magyar gazdaság helyzetét értékelve kiemelte: van, ahol jó állapotok vannak, és vannak nehézségeink is. A turizmus rekordévet zárt, az élelmiszeripar jó állapotban van, de a járműipar „köhög”. Ha nincs növekedés Nyugaton, ahol el akarjuk adni az autóinkat, akkor nincs, aki megvegye, és nem tudjuk értékesíteni – mutatott rá. Amit most látnak a járműipar szempontjából, az komoly hátrány, de ez meg fog változni.

BÉRNÖVELÉSSEL AZ ÁREMELÉSSEL SZEMBEN

Összességében a legfontosabb kérdés, hogy az embereknek van-e munkájuk – közölte, majd felidézte, hogy amikor átvették a kormányzást, a munkanélküliség 12,5 százalékos volt. Ehhez képest ma mindenkinek van munkája: 60-70 ezer betöltetlen álláshely van, több az álláshely, mint a dolgozni tudó és akaró ember. A legfontosabb, hogy ezt a tulajdonságát a magyar gazdaságnak – hogy legalább annyi állást ajánl fel a saját polgárainak, mint amennyien vannak – fenn kell tartani. Ez egy fantasztikus siker, amit ma már mindenki természetesnek vesz, pedig nem az, hanem óriási teljesítménye a magyar gazdaságnak, vállalkozóknak, befektetőknek és a munkásoknak is – jegyezte meg Orbán Viktor.

Az elmúlt évek legnagyobb „lengőbordás” ütésének a magas inflációt nevezte. Ezt nagy nehezen tavaly lehozták 10 százalék alá, most 3,5 százalékon van. Hosszabb távon egy módon tudnak segíteni az embereknek a magas árakkal szemben: ha olyan gazdaságpolitikát csinálnak, hogy mindenkinek legyen keresete, munkahelye, és a munkaadók tudnak bért emelni – közölte. Ha magasabb a bér, könnyebben ki lehet fizetni a magasabb árakat is – mutatott rá.

Megjegyezte: nem tudja megígérni, hogy az árakat visszaszorítja a földre, mert az tönkreteszi a gazdaságot. Árszabályozás csak különlegesen válságos időszakokban, rövid időtartamra lehetséges, hosszabb távon a bérnövekedés ütemének növelése segít, amihez meg kell egyezni a munkaadókkal és a munkavállalókkal – rögzítette. Orbán Viktor közölte: a kormányülésen szó volt arról, hogy két-három éven belül hogyan lehet elérni az ezereurós minimálbért és a mintegy hatszázezer forintos átlagbér egymillió forintra emelését. Kifejtette, ez lehetséges, ha meg tudnak állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ezek a tárgyalások zajlanak, és a gazdasági miniszternek azt szabták feladatául, hogy az idei év végéig a megállapodást hozza tető alá.

Legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, aminek a végén egy dátum és egy egymillió forintos havi átlagjövedelem van – összegzett a magyar miniszterelnök.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Orbán Viktor a Kossuth rádió stúdiójában (MTI)