2024. november 23., szombat

Orbán: Nagy változás előtt áll a nyugati világ

A kormányfő szerint Trump lesz az elnök

A nyugati világ nagy változás előtt áll: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes. Ezeket az erőket képviseljük mi, Patrióták Európában, és szerintem ezek az erők kerülnek kormányra kedden az Egyesült Államokban – jelentette ki Orbán Viktor vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, és emlékeztetett arra, hogy már az év elején azt mondta: a nyugati világban egész más erőviszonyok lesznek 2024 végére.

Ez így is lett, mert az európai parlamenti választások eredményeként létrejött a Patrióták képviselőcsoport, megjelent egy olyan, új erő Európában, amely várakozásai szerint hamarosan többségi erő lesz. Megfordul a szél Amerikában is: demokraták mennek, republikánusok jönnek, ismét Donald Trump lesz az elnök – értékelt, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy nyugaton az év végére többségben lesznek a békepárti politikai erők.

Ma háborúpárti többség van a nyugati világban, az amerikai választás után békepárti lesz. Migrációpárti politika van ma a nyugati világban, az amerikai választás végére az európai Patriótákkal együtt egy migrációt felszámolni akaró nyugati többség lesz – jelezte.

Ma genderügyben is – a hagyományos család szétrombolása és ezeknek az új együttélési formáknak a propagálása szempontjából is – genderpárti világ van a nyugati féltekén, ez meg fog változni jövő keddtől, és a Patrióták és Donald Trump együtt egy hagyományos családvédő politikát fognak folytatni – közölte a kormányfő.

Gazdasági semlegesség kell

A kormányfő lát arra esélyt, hogy a világgazdaság „kicsit kiegyenesedik”, és Európa is javulhat, így a kereskedelmi problémák is megoldódnak. Amondó, hogy ez a helyzet is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországnak gazdasági semlegességre van szüksége, mert ha termékeit nem veszik meg nyugaton, „akkor vegyék meg keleten”. Fontos, hogy nekünk ne csak a világgazdaság egyik fele, hanem másik fele is a kliensünk legyen, mert egyébként a nagyon magas, világszínvonalú termékeinket nem fogjuk tudni eladni – mutatott rá.

A miniszterelnök kitért arra, hogy új elnöke van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, vele mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot, mert a kormány legfontosabb gazdasági partnere a gazdaság növekedése, a bérek, a munkahelyek, a szakképzés szempontjából a kamara. Az elmúlt 14 év jelentős gazdasági eredményeinek nagy része az iparkamarához tartozik – közölte, megjegyezve, Parragh László volt elnökkel kiváló együttműködésük volt és köszönettel tartozik neki. Ezt a jó kapcsolatot az új vezetővel is szeretné fenntartani – jegyezte meg.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kormány nem akar beleszólni a bértárgyalásokba, a gazdaságban dolgozóknak kell erről megállapodnia. Zajlanak a bértárgyalások, és „én azt szeretném, ha nemcsak egyetlen évre állapodnának meg, hanem minél hosszabb távra, legalább három évre és akkor van egy kiszámítható, tervezhető bérnövekedés” – fogalmazott.

A munkáshitel bevezetésére régóta készült

A miniszterelnök a munkáshitelről szólva kiemelte: Magyarország eljutott oda, hogy nemcsak a tanuló, hanem a dolgozó fiatalokat is „meg tudja támasztani”. Jelezte: régóta készült a munkáshitel bevezetésére, mert mindig volt egy hiányérzete, hogy ugyan a diákhitellel támogatják az egyetemistákat, de „mi van a többiekkel, mi van a melós fiatal csávókkal”. Rámutatott: „ez nem egyszerű történet”, mert a hitelt munkához is kell kötni, hiszen „nyilván nem akarjuk a lustákat támogatni”. A többség azonban dolgozni akar, szakmát tanul, és a szakmáját használni akarja.

A fiatalokat lakhatási nehézségek gyötrik, a párkapcsolatok is mintha később jönnének létre, és később születnek a gyerekek. Nehéz önálló életet elkezdeni, a munkáshitel ezért arra szolgál, hogy a 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalok egy egyszeri életkezdési lehetőséghez jussanak – közölte.

Ez egy 4 millió forintos (a kormány szándéka szerint) gyakorlatilag kamatmentes hitel. A hitel 10 évig fut, és ha a fiatal gyereket vállal közben, akkor az első gyerek után 2 évig fel lehet függeszteni a törlesztést, két gyerek után újabb két évig felfüggeszthető és a felét elengedik, három gyerek után pedig az egész tartozást elengedik. A hitellel tehát teljes életkép rajzolódik ki az ember elé: össze van kapcsolva a munka, a család, a gyerek.

Orbán Viktor beszélt a kisvállalkozókat segítő Demján Sándor-programról is.

Mint mondta: az elmúlt 14 év fejlődése megerősítette a nagyvállalkozásokat, most már nemcsak Mol és OTP van, mint korábban, hanem nagyon erős a Richter, erősek az építőipari vállalatok, az informatikai cégek. Tehát van egy, „bajnokok klubja, amelyben azok a nagy cégek vannak, amelyek nemcsak itthon, hanem a nemzetközi térben is megállják a helyüket” – fogalmazott.

Megítélése szerint a középvállalatok is „jó pályán vannak”. Esetükben az a feladat, hogy ők is ki tudjanak lépni a nemzetközi térbe. 2010-ben nagyjából 3000 középvállalat volt jelen a külföldi piacokon, most 15-16 ezer. A kisebb vállalkozások azonban – ahogy mindenhol a világon, Magyarországon is – nehezen boldogulnak. Ezért a Demján Sándor-program ezeket a vállalkozásokat célozza meg, abban segítve őket, hogy tőkéhez jussanak. Aki jelentkezik a programra, annak a cégébe az állam egy betéti kölcsönnel beszáll, és így hirtelen meg lehet növelni a cég méretét, kitágítva a lehetőségeit.

4800 milliárd áll a számlánkon

Orbán Viktor jelezte: részben kiírták, részben hamarosan ki fogják írni az uniós pályázatokat is. Szemben a rémhírekkel, amelyek arról szólnak, hogy nincs pénz, 12 milliárd euró, vagyis „4800 milliárd forint áll a számlánkon, és várja, hogy a vállalkozók ezeket a pénzeket értelmes fejlesztésekre elvigyék”.

A kis- és középvállalkozások tehát támogatáshoz és pályázati lehetőséghez fognak jutni a következő időszakban – összegzett, kiemelve, hogy a következő évi 3-3,5 százalékos növekedés karaktere az lesz, hogy a kkv-k nemcsak nézik, ahogy nőnek a nagy cégek, hanem ők is részesévé válnak a növekedésnek.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: A kormányfő megítélése szerint a középvállalatok „jó pályán vannak”, a kisebb vállalkozások azonban – ahogy mindenhol a világon – nehezen boldogulnak (Fotó: 24Hu)