A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a területalapú támogatásra szüksége van a magyar mezőgazdaságnak a földbérleti díjak fizetéséhez, a betakarításhoz, az őszi munkák elvégzéséhez és a felkészüléshez a jövő évre.
Papp Zsolt György csütörtökön a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel tartott szekszárdi sajtótájékoztatón hozzátette, Magyarországon több mint 162 ezer családi gazdálkodó, őstermelő vagy mezőgazdasági szervezet veszi igénybe évente a területalapú támogatást, összesen csaknem ötszázmilliárd forintot.
Azt mondta, új kihívás a magyar agráriumnak az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd, amely a Közös Agrárpolitikáról, a következő uniós költségvetés alapjairól szól, ebből a párbeszédből azonban a kelet- és közép-európai gazdatársadalom érdekképviselete kimaradt.
Közölte, a bizottság célkeresztbe vette a húsfogyasztást azzal, hogy egyszeri támogatással kell visszafogni az állattartást, amelyet felelőssé tesz a klímaválságért.
Ha visszafogjuk az állattartást és adókkal megemeljük a húskészítmények árát, akkor egyenes út vezet ahhoz, hogy át lehet terelni a fogyasztókat növényi alapú élelmiszerekre. Együttesen tudunk fellépni az ellen, hogy megfosszanak minket a kultúránk részét képező állattartástól – fogalmazott.
Hozzátette, a NAK által indított agrarpeticio.hu oldalon mindenki támogathatja azt, hogy nem értünk egyet ezzel. Ne vegyék el a területalapú támogatást, ne szóljanak bele ennyire a magyar fogyasztók és családok életébe! – mondta a kamarai elnök.
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára arról beszélt, hogy a családi gazdálkodási modell legfontosabb pillére a területalapú támogatás, amelyet az Európai Bizottság terve alapján jövedelemalapú támogatás helyettesítene.
Szerinte ez nem azt jelentené, hogy kiegészítő támogatást kapnak a gazdálkodók, hanem azt, hogy minden agrárkifizetést jogállamisági feltételekhez kötnének, és ezzel „a nagypolitika szintjére emelnék az eddigi objektív, területalapú támogatásokat”.
Úgy vélte, hogy az EB mostani felállását tekintve ebből egyértelműen következik, hogy Magyarországon sem a kis-, sem a nagygazdaságok, sem az öko, sem az extenzív módon gazdálkodók nem kapnának kifizetést, mert alapvető feltétele a megfelelés ennek a jogállamiságnak.
„Azt gondoltuk, hogy nekünk, gazdáknak ezzel nem kell foglalkozni, de eljött ez az idő is” – jegyezte meg.
Kifejtette: a területalapú támogatás átalakítása összefügg Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítésével. Ukrajna agrárterülete egyharmada az EU teljes mezőgazdasági területének, csatlakozásával a területalapú támogatás fenntarthatatlanná válna.
Ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, a forrásoknak a jelentős részét odacsoportosítanák fejlesztésre, helyreállításra, a bizonytalan eredetű ukrán termékeknek pedig szabad piacot biztosítanának. Az ukrán gabona, olajos magvak behozatalára az egyoldalú tagállami tilalom, amellyel Magyarország, Szlovákia és Lengyelország él, megszűnne – mondta.
Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei elnöke megemlítette, hogy a területalapú támogatás kivezetése nemcsak a termelőkre, hanem a műtrágya-, növényvédőszer-gyártásra, a mezőgépiparra is hatással lenne.
Nyitókép: Papp Zsolt György (Fotó: MTI)
