Magyarország példája jól bizonyítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek, csak nem szabad feladni az állami szuverenitás egy kis részét sem – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a boszniai Szerb Köztársaságban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság befektetési konferenciájának panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarországon a kormányzati munka iránytűje mindig a nemzeti érdek, és hazánk példája azt is tanúsítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek.
„Ehhez szükség van egy nagy adag bátorságra és a nemzeti büszkeségre. Szükség van arra, hogy az ember a legnagyobb nyomás dacára se adja fel a nemzeti szuverenitásának egy pici részét sem” – fogalmazott.
„Nagyon fontos, hogy minket, magyarokat, nem úgy ismernek, mint akik bármilyen felszólításra akár a »Jawohl!«, akár a »Yes, Sir!« kifejezéssel válaszolnánk, hanem ami egybeesik a nemzeti érdekeinkkel, azt végrehajtjuk, ami nem esik egybe a nemzeti érdekeinkkel, arról vitázunk” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a 2010 előtti baloldali kormányzás alatt a „magyar gazdaságot gyakorlatilag tönkretették, a nemzeti vagyont is kiárusították, a stratégiai ágazatokban mindenhol a külföldi tulajdon volt többségben, és Európa legmagasabb adóit kellett fizetni, de ezzel párhuzamosan rendkívül magas volt a munkanélküliség, az államadósság és a költségvetési hiány”.
Szavai szerint ezen a nehéz helyzeten végül úgy lettek úrrá, hogy egyrészt bevezették a munkát terhelő legalacsonyabb adókat Európában, és egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve a kontinensen is egyedülálló egykulcsos, 9 százalékos társasági adót vezettek be, amelyből minden hazai vállalat sokat profitált, másrészt hitet tettek a gazdasági semlegesség mellett.
„A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy nem engedjük magunkat belekényszeríteni különböző skatulyákba. Mi a nyugati integrációknak vagyunk a tagjai. De nem adjuk fel az arra vonatkozó jogunkat, hogy a keleti világgal is szoros üzleti, gazdasági, beruházási együttműködést építsünk fel” – mondta.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy azok, akik megpróbálták Magyarországot lebeszélni a gazdasági együttműködésről a keleti világgal, azért teszik ezt, mert „irigyek”, továbbá „nem akarják, hogy mi ott a versenytársaik legyünk”.
Rámutatott, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik fontos pillére, hogy hazánk a keleti és a nyugati vállalatok találkozási pontjává vált, egymás mellett építik a gyáraikat a német és a kínai cégek, ugyanis ezek globális stratégiái nem működőképesek egymás nélkül.
„Mi soha nem zártunk ki Magyarországról beruházókat pusztán azért, mert valamely konkrét országból érkeztek (...) Mi nem diszkriminálunk senkit. Mi nem akarjuk azt, hogy a világ újra gazdasági blokkokra osztódjon” – emlékeztetett.
„Az európai integrációs út meg a keleti világgal való együttműködés szerintem nemhogy nem zárják ki egymást, hanem erősítik” – tette hozzá.
A miniszter ezután arra is kitért, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán békéjében és sikerében érdekelt, ezért felelős szomszédságpolitikát folytat, amelynek a keretében 26 millió eurós értékű mezőgazdasági támogatási programot hirdettek a boszniai Szerb Köztársaságban. Ennek nyomán az érintettek mintegy 4700 mezőgazdasági eszközt vásároltak 57 magyarországi vállalattól, így „win-win helyzetről” van szó.
Aláhúzta, hogy ez a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés eredményeként jöhetett létre. „Nem idejöttünk nagy arccal, nem idejöttünk fenyegetőzve, nem idejöttünk azzal, hogy ha nem csinálod ezt, akkor szankciós listára teszünk. Nem idejöttünk kioktatva, hogy csináljátok ezt, mert nektek ez lesz jó. Hanem idejöttünk és megkérdeztük” – mondta.
Magyarország példája jól bizonyítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek, csak nem szabad feladni az állami szuverenitás egy kis részét sem – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a boszniai Szerb Köztársaságban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság befektetési konferenciájának panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarországon a kormányzati munka iránytűje mindig a nemzeti érdek, és hazánk példája azt is tanúsítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek.
„Ehhez szükség van egy nagy adag bátorságra és a nemzeti büszkeségre. Szükség van arra, hogy az ember a legnagyobb nyomás dacára se adja fel a nemzeti szuverenitásának egy pici részét sem” – fogalmazott.
„Nagyon fontos, hogy minket, magyarokat, nem úgy ismernek, mint akik bármilyen felszólításra akár a »Jawohl!«, akár a »Yes, Sir!« kifejezéssel válaszolnánk, hanem ami egybeesik a nemzeti érdekeinkkel, azt végrehajtjuk, ami nem esik egybe a nemzeti érdekeinkkel, arról vitázunk” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a 2010 előtti baloldali kormányzás alatt a „magyar gazdaságot gyakorlatilag tönkretették, a nemzeti vagyont is kiárusították, a stratégiai ágazatokban mindenhol a külföldi tulajdon volt többségben, és Európa legmagasabb adóit kellett fizetni, de ezzel párhuzamosan rendkívül magas volt a munkanélküliség, az államadósság és a költségvetési hiány”.
Szavai szerint ezen a nehéz helyzeten végül úgy lettek úrrá, hogy egyrészt bevezették a munkát terhelő legalacsonyabb adókat Európában, és egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve a kontinensen is egyedülálló egykulcsos, 9 százalékos társasági adót vezettek be, amelyből minden hazai vállalat sokat profitált, másrészt hitet tettek a gazdasági semlegesség mellett.
„A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy nem engedjük magunkat belekényszeríteni különböző skatulyákba. Mi a nyugati integrációknak vagyunk a tagjai. De nem adjuk fel az arra vonatkozó jogunkat, hogy a keleti világgal is szoros üzleti, gazdasági, beruházási együttműködést építsünk fel” – mondta.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy azok, akik megpróbálták Magyarországot lebeszélni a gazdasági együttműködésről a keleti világgal, azért teszik ezt, mert „irigyek”, továbbá „nem akarják, hogy mi ott a versenytársaik legyünk”.
Rámutatott, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik fontos pillére, hogy hazánk a keleti és a nyugati vállalatok találkozási pontjává vált, egymás mellett építik a gyáraikat a német és a kínai cégek, ugyanis ezek globális stratégiái nem működőképesek egymás nélkül.
„Mi soha nem zártunk ki Magyarországról beruházókat pusztán azért, mert valamely konkrét országból érkeztek (...) Mi nem diszkriminálunk senkit. Mi nem akarjuk azt, hogy a világ újra gazdasági blokkokra osztódjon” – emlékeztetett.
„Az európai integrációs út meg a keleti világgal való együttműködés szerintem nemhogy nem zárják ki egymást, hanem erősítik” – tette hozzá.
A miniszter ezután arra is kitért, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán békéjében és sikerében érdekelt, ezért felelős szomszédságpolitikát folytat, amelynek a keretében 26 millió eurós értékű mezőgazdasági támogatási programot hirdettek a boszniai Szerb Köztársaságban. Ennek nyomán az érintettek mintegy 4700 mezőgazdasági eszközt vásároltak 57 magyarországi vállalattól, így „win-win helyzetről” van szó.
Aláhúzta, hogy ez a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés eredményeként jöhetett létre. „Nem idejöttünk nagy arccal, nem idejöttünk fenyegetőzve, nem idejöttünk azzal, hogy ha nem csinálod ezt, akkor szankciós listára teszünk. Nem idejöttünk kioktatva, hogy csináljátok ezt, mert nektek ez lesz jó. Hanem idejöttünk és megkérdeztük” – mondta.
