Január 1-jén Bulgária és Románia is a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, amelyhez többségében uniós országok tartoznak. A döntés tegnap született Brüsszelben az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozásán.
A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025-től megszűnik a személyellenőrzés a közös belső földi határokon, vagyis mindenki szabadon utazhat Bulgáriából Romániába, valamint a schengeni országokba.
Történelmi pillanat, hogy végre teljes jogú schengeni tagként üdvözölhetjük Bulgáriát és Romániát. A személyellenőrzés megszüntetése az említett tagállamokkal a belső határokon a magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása volt, s ezt sikerült megvalósítani. A lépés nemcsak a bolgár és a román polgárok, hanem az egész EU javát szolgálja – kommentálta közleményében a brüsszeli döntést a soros magyar uniós elnökség nevében Pintér Sándor belügyminiszter.
Az Európai Bizottság (EB) üdvözölte a belügyminiszterek határozatát. A testület kiemelte: a két ország csatlakozása a schengeni térséghez erősíti az egész övezetet és a belső piacot, emellett javítja az utazás, a kereskedelem és a turizmus lehetőségeit. Az EB-közlemény megemlíti, hogy a belső határellenőrzés nélkül 1985 óta működő schengeni övezet a világ legnagyobb szabad utazási régiója, amelyhez jelenleg 29 ország (25 EU-tagállam, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), illetve 420 millió polgár tartozik.
Románia több politikusa is történelmi pillanatként, igazságtételként, fontos gazdasági előrelépésként üdvözölte a változást. Klaus Iohannis államfő kijelentette: a schengeni csatlakozás előnyei sokrétűek, „közvetlenül befolyásolják az állampolgárokat, a gazdaságot és az országimázst”. Hozzáfűzte: „Románia Európa-barát, és az is marad.” Szerinte a román állampolgároknak „több Európára” van szükségük, nem kevesebbre, s aki tagadja az EU-tagság előnyeit, az Románia elszigetelésében érdekelt.
Bojko Boriszov bolgár exminiszterelnök nagy sikerként értékelte a schengeni csatlakozást, amelyért – mint mondta – több kormány is dolgozott hazájában. Úgy ítélte meg, hogy Bulgária már régen teljesítette a tagság feltételeit.
A két ország hosszú ideje várt az EU-n belüli szabad mozgást biztosító egyezményhez való teljes körű csatlakozásra, amit az EB is évek óta sürgetett. Mellettük szólt, hogy már 2007-es uniós csatlakozásuk óta alkalmazzák a schengeni jogi keretrendszer bizonyos elemeit, többek között a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer (SIS) használatára vonatkozó rendelkezéseket. A schengeni értékelési mechanizmussal foglalkozó Scheval munkacsoport pedig már 2010-ben technikailag felkészültnek ítélte meg őket a teljes jogú tagságra.
Ennek ellenére csak fél lábbal sikerült belépniük az övezetbe. Az idén március 31-én, amikor megszűnt a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés, volt az első nagy lépés. A tegnapi brüsszeli határozattal a tagság jövőre teljessé válik.
A fáziseltolódást Ausztria okozta, mert sokáig felkészületlennek tartotta mindkét országot. Osztrák belpolitikai feszültségek is késleltették a kedvező döntést, de a szeptemberi parlamenti választás után Bécs már nem ellenkezett tovább.
Ausztria (korábban pedig Hollandia) azért vétózott, mert szerinte Bulgáriába és Romániába szinte akadálytalanul özönlöttek az illegális bevándorlók, akik utána a nyugati országokba mentek. A korrupcióval kapcsolatos tagállami aggályok szintén komoly akadályt jelentettek a teljes jogú bolgár és román schengeni tagság előtt.
Ennek ellenére csak fél lábbal sikerült belépniük az övezetbe. Az idén március 31-én, amikor megszűnt a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés, volt az első nagy lépés. A tegnapi brüsszeli határozattal a tagság jövőre teljessé válik.
A fáziseltolódást Ausztria okozta, mert sokáig felkészületlennek tartotta mindkét országot. Osztrák belpolitikai feszültségek is késleltették a kedvező döntést, de a szeptemberi parlamenti választás után Bécs már nem ellenkezett tovább.
Ausztria (korábban pedig Hollandia) azért vétózott, mert szerinte Bulgáriába és Romániába szinte akadálytalanul özönlöttek az illegális bevándorlók, akik utána a nyugati országokba mentek. A korrupcióval kapcsolatos tagállami aggályok szintén komoly akadályt jelentettek a teljes jogú bolgár és román schengeni tagság előtt.
