Huszonhat igen, egy nem

Orbán Viktor megvétózta az EU-csúcson csütörtökön este meghozott közös nyilatkozatot, amely Ukrajna katonai megsegítéséről és uniós csatlakozási reformtörekvései támogatásáról szól. A zárónyilatkozat aláírói azt ígérik, hogy készek fokozni az Oroszországra nehezedő nyomást.

A magyar nem miatt, ahogyan két héttel korábban is, az uniós vezetők 26 tagország nevében adták ki a közös nyilatkozatot.

Egy ezzel összefüggő kérdésre válaszolva Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a csütörtök esti sajtótájékoztatón közölte: Magyarországnak a többi 26 tagországtól eltérő álláspontja van abban, hogy miként támogassa Ukrajnát a béke elérésében.

„Tiszteletben kell tartanunk a különbségeket. Azonban nem lehetünk leblokkolva, mert Magyarország másként gondolkodik. Folytatnunk kell a cselekvést, mi pedig éppen ezt tesszük” – fogalmazott.

„Megvétóztam a közös nyilatkozatot Ukrajna ügyében, ameddig a magyarok nem mondják el véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról, addig semmilyen ezzel kapcsolatos közös álláspontot nem tudunk támogatni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán csütörtökön.

A miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs szünetében rögzített és a Facebook-oldalán közzétett videójában azt mondta: „nem ez az első ilyen csatája Magyarországnak”. „Mi nem megyünk bele abba, hogy egy olyan közös európai álláspont jöjjön létre, amelynek Magyarország is része, és ami háborúpárti” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kijelentette, rá kell venni Európát, hogy ahelyett, hogy háborús kalandokba bocsátkozna, egyszerűen támogassa az Egyesült Államok elnökét a békeerőfeszítéseiben és akkor lesz béke.

„Ez a vita zajlott le. Nem tudtuk egymást meggyőzni, én megvétóztam a közös álláspontot” – emelte ki.

Megjegyezte: részt vett ebben a vitában Zelenszkij ukrán elnök is.

„Nem mondanám, hogy barátságos módon tette ezt. Szereptévesztésben van Ukrajna elnöke, úgy viselkedik, mintha bent lenne az Európai Unióban és ezért megengedhetne magának élesebb hangnemet, holott ezt nem teheti. Ő egy kérvényező, aki szeretne bekerülni az Európai Unióba” – szögezte le a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor hozzátette: Magyarországon éppen most kérdezik meg az embereket arról, hogy ők mit gondolnak Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.

„Hiába sürget bennünket Zelenszkij elnök úr, vagy áll éppen a feje tetejére, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt ebben nem tudom támogatni” – emelte ki a kormányfő a közösségi oldalán tett nyilatkozatában.

Péntek reggel a Kossuth rádiónak adott szokásos interjúban, amelyet ezúttal Brüsszelben vettek fel, a vétóról azt mondta, nem kell megijedni attól, hogy vannak pillanatok, amikor Magyarország más álláspontot képvisel, mint a másik 26 tagállam, mert eljön az a pillanat, amikor a magyar álláspont lesz a többségi.

A kormányfő emlékeztetett: korábban Magyarország volt az egyetlen ország, amelyik nemet mondott a migrációra, kerítést épített és vállalta a vitát. Egy csütörtöki megbeszélésen a mostani menekültügyi szabályozás ellen lázadó 8-9 miniszterelnök szó szerint azt mondta, amit Magyarország tíz évvel ezelőtt mondott és tett.

Úgy fogalmazott: „nem kell megijedni attól, hogy egyedül vagyunk, mert előfordul, hogy mégis kiderül, hogy nekünk van igazunk”. Ugyanez a történet játszódik most le a háborúval kapcsolatban.

„Én már látom a szemekben, hogy mindenki látja, hogy ez a háború elveszett, tehát rossz döntés volt beleugrani” – mondta hozzátéve: nem vagyunk többségben még, messze nem, hiszen csütörtökön is amellett foglalt állást az államok többsége, hogy a háborút folytatni kell, még több pénzt, még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának, de ez már nem ugyanaz a gránitszilárdságú, acélkeménységű közös akarat volt, mint korábban.

„Eljön itt is a pillanat, éppen úgy, mint a migrációban, amikor a magyar álláspont lesz az európai uniós közös álláspont” – jelentette ki a kormányfő.

Úgy fogalmazott: rajtunk kívül még mindenki Ukrajna csatlakozásának kívánatos voltáról beszél, de már a számok kezdik befolyásolni a gondolkodást. Ukrajna felvétele óriási anyagi teher az unió számára, és erre nincsen pénz. Erre az a válaszuk, hogy vegyünk fel még több hitelt, és abból vegyük fel az ukránokat. Magyarország nem tenné helyesen, ha közös adósságba keveredne bárkivel – mutatott rá, megjegyezve: a korábban felvett hitelek visszafizetése is nehézséget okoz, ilyenkor nem újabb hitelt kell felvenni.

Orbán Viktor azt mondta: amikor végigszámolták Ukrajna csatlakozásának és az ukrán hadsereg fenntartásának költségeit, az is kiderült, hogy a korábban, még a Covid idején felvett hatalmas hitel törlesztése már kopogtat az ajtón. 2027–28-ban már esedékes lesz, hogy vissza kell fizetni a kamatokat és a tőkét. A számítások azt mutatják, hogy ez az unió költségvetésének 20 százalékát fogja elvinni – jelezte.

Ha hirtelen ilyen teherrel kell szembesülni, akkor nem az a helyes gondolat, hogy vegyenek fel még több hitelt - hangsúlyozta, hozzátéve: előbb-utóbb pénzügyi oldalról eljön a kijózanodás pillanata, és mindenki be fogja látni, hogy Ukrajna felvétele az Európai Unióba jelen pillanatban a gazdasági összeomlással lenne egyenlő – szögezte le Orbán Viktor.