Számos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – mutatott rá a hivatal csütörtöki közleményében Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árak osztályvezetője egy szerdán közzétett kutatására válaszolva, miszerint a lakosság a dupláját érzékeli a hivatalosan kimutatott inflációnak.
Quittner Péter szerint a fölmérés téves módszertani ismeretekből indul ki, amikor kutatásában az érzékelt inflációt szembe állítja a valóssal, és ezen az alapon kritizálja a KSH inflációmérését, azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél.
A hivatal felidézi, hogy a felmérés alapján a megkérdezettek által érzékelt infláció több mint kétszer akkora volt, mint a KSH által közzétett 9,5 százalékos áprilisi adat. Amint arra Quittner Péter kitér, a kutatók is elismerik, hogy a vizsgálat nem tényeken, hanem személyes érzékelésen alapul.
A KSH illetékese ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy még emellett is találhatóak olyan további, a statisztika által is ismert és tudott pszichológiai tényezők, amelyek tovább torzítják a személyesen érzékelt inflációt. Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered, miszerint az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron vagy esetleg olcsóbban kapna meg a vásárló. Ez szintén magasabb inflációs érzetet kelt.
A KSH szakembere kitért arra is, hogy az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), ami saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítással járhat az érzékelt inflációban.
Emellett az egyén a gyakrabban, akár naponta vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást. Tekintve, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban – hangsúlyozta Quittner Péter.
A reprezentativitás biztosításához szükséges, hogy a reprezentánsok körébe ne csak a gyakran vásárolt mindennapi termékek és szolgáltatások kerüljenek be, hanem a nagyobb értékű, de ritkán vásárolt – például tartós fogyasztási cikkek – is mutatott rá a KSH. Egy reprezentánson belül az árfelírás több márkára is kiterjed. Az összeírók a boltokban mindig azon márkájú termékeknek az árát írják fel, amelyeket a vásárlók az adott üzletben leggyakrabban vásárolnak.
Arra reagálva, hogy a felmérés szerint a felírás a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki, a KSH közölte, hogy az árösszeírás országos szinten mintegy 11 ezer boltot érint, amelyekből reprezentánsonként maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott.
