A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.
Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül eszmét cseréljenek a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, amely két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.
Az államfő azt mondta: munkájukhoz ma kedvező a politikai széljárás. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – fejtette ki.
Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. „Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár" – fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.
A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: „Megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?"
Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? – kérdezte.
Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. „Nekem ezek az ötletek nem tetszenek" – fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: „Hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?"
Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: „az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie". „Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel" – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.
