A baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Koszovóban – derült ki a választási bizottság legfrissebb, a szavazatok 96 százalékának feldolgozottságát alapján közölt adatokból hétfőn.
Az Önrendelkezésre a szavazópolgárok 48 százaléka adta a voksát. A második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 17,42 százalékával, a harmadik pedig az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 13,2 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,44 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek húsz garantált hely jut a parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek mindegyikét a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerezte meg.
A várakozások szerint hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek egyik sarkalatos pontja az új köztársasági elnök személyének kijelölése lesz. Mivel korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig ötvennapos kormányfősége idején pedig kiábrándult a többi albán pártból, akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.
Az Önrendelkezést mozgalomként hozták létre 2005-ben, először 2010-ben indult parlamenti választáson, akkor a szavazatok 12,69 százalékát szerezte meg. A másfél évvel ezelőtti előrehozott parlamenti választáson már 26,27 százalékos volt a támogatottsága.
A választási bizottság előzetes adatainak közlését követően Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője sajtótájékoztatón köszönte meg a támogatást, és jelentette be győzelmét. Mint mondta: a koszovóiak bebizonyították, hogy bármit elérhetnek, ha összefognak. „A választás népszavazássá és győzelemmé vált" - fogalmazott a politikus. Szerinte pártjának győzelme azt bizonyítja, hogy a koszovói állampolgárok a változásra, és a korábbi vezetők menesztésére, a korrupció és a stagnálás ellen szavaztak.
Koszovó legnagyobb gondja a magas munkanélküliség a korrupció és rendezetlen államjogi státus, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Mindezen gondokat tetézi a koronavírus-járvány, illetve az annak következtében kialakult súlyos gazdasági válság, illetve az, hogy a koszovói állampolgárok egyre elégedetlenebbek az Európai Unióval, ugyanis Brüsszel évek óta halogatja a koszovóiak vízumliberalizációját. Az új kormánynak mindezeket a gondokat is kezelnie kell, ha a korábbiaknál sikeresebben és hosszabban kívánja vezetni a kis balkáni államot. Problémát jelenthet viszont, hogy az Önrendelkezés ellenzi Koszovó európai uniós csatlakozását, illetve a Szerbiához fűződő viszony rendezését.
