Oltás-lutri

A köztársasági egészségügyi válságstáb képviseletében Darija Kisić Tepavčević munkaügyi miniszter kedden nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy milyen intézkedésekkel tennék dinamikusabbá a koronavírus elleni immunizációt, Aleksandar Vučić államfő viszont szerdán bejelentette, hogy egyebek mellett lutrival, azaz sorsolásos szerencsejátékkal. Pancsovai látogatása során közölte, erre a célra a köztársasági költségvetésből elkülönítik a szükséges eszközöket. „Ismét fizetni fogunk azért, hogy az emberek beoltassák magukat" – mondta az elnök.
Reagálva a kérdésre, hogy például Franciaországhoz vagy Görögországhoz hasonlóan Szerbiában is tervezik-e kötelezővé tenni a védőoltást bizonyos társadalmi csoportok számára, vagy megfontolták-e annak a lehetőségét, hogy bizonyos létesítmények, rendezvények és szolgáltatások kizárólag oltási igazolvánnyal legyenek elérhetőek, az államfő az alkotmány tiszteletben tartásának a fontosságát hangsúlyozta, a következőképpen: „Hasonló intézkedések foganatosítását Németországban is megfontolták, ám az emberi jogok okán végül elálltak azoktól. Gondoljak bármit is azokról, akik nem oltatják be magukat, vajon hogyan mondhatnám azt, hogy a be nem oltott nem mehet be a plázába? Hogyan védelmezhetném így az alkotmányt? Konkrét intézkedéseket fogalmazunk meg, ezt kérték az epidemiológusok, ám az alkotmányt nem szeghetjük meg. Az elmúlt napokban valamelyest többen oltatják be magukat. Korábban átlagban naponta 2-3 ezren vették fel a vakcina első adagját, most nagyjából 5 ezren. Persze ez közel sem elég. Bizonyos térségekben katasztrofális a helyzet. Valamit tenni kell. A járványmutatók hetente 20 százalékkal növekednek. A helyzet még mindig nem válságos, egy vagy két hét múlva sem lesz az, ám másfél hónap múlva igen. Hamarosan megkezdődik a labdarúgó- és a kosárlabda-mérkőzések időszaka, mindenki teltházas meccseket és szabadságot szeretne, ez viszont gyorsítja a vírus terjedését.".
Tanja Jovanović virológus és a válságstáb tagja szerint kötelezővé kellene tenni a védőoltást, legalábbis a társadalom bizonyos kategóriái számára, „mert bár mindenkinek jogában áll szabadon választani az egészség és a betegség között, senkinek nem áll jogában veszélyeztetni mások egészségét". Az SZRTV-nek nyilatkozva kifejtette: minél több vírusvariáns jelenik meg, annál magasabbnak kell lennie az átoltottsági aránynak. A jelenlegi becslések szerint az összlakosság 80 százalékának kellene felvennie a védőoltást ahhoz, hogy kialakuljon a kollektív immunitás. Pillanatnyilag valóban az immunizáció tömegessé tétele élvez előnyt, ám ezzel párhuzamosan azt is fontos kivizsgálni, hogy meddig tart a védőoltással szerzett immunitás – emelte ki Jovanović. Mindemellett azzal a kérdéssel is indokolt foglalkozni, hogy mi legyen azokkal, akiknél az oltás valamilyen okból kifolyólag nem váltott ki immunválaszt, azaz azzal, hogy kinek kellene megkapnia a védőoltás harmadik adagját.
A Szerbiai Gyógyszerügynökség június elején javasolta a 12 és a 16 év közöttiek immunizációját a Pfizer–BioNTech védőoltásával, múlt pénteken a Szerbiai Gyermekorvosok Egyesülete is hasonló ajánlást fogalmazott meg. Olivera Ostojić, a Dragiša Mišović Klinikai-kórházi Központ gyermekklinikájának vezetője megerősítette, hogy megkezdik a 12 évnél fiatalabbak immunizációját. Mint hozzátette, jelenleg az az álláspont, hogy elsőként a krónikus megbetegedésben szenvedő és a különösen veszélyeztetett kiskorúak kapják meg a védőoltást. Az N1 tv-nek nyilatkozva a témához kapcsolódóan megjegyezte: „Jó lenne, ha azok a 16 évnél idősebb fiatalok, akik elmentek az EXIT-re, a védőoltást is hajlandóak lennének felvenni."