Kedden döntenek a tanévről

Az előzetes bejelentések értelmében holnap ül össze a köztársasági egészségügyi válságstáb, és tekintettel arra, hogy a tanévkezdésig egy hét maradt hátra, mindenki arra vár, hogy a testület a szeptember 1-jétől alkalmazandó oktatási modellről is dönt. Ha hihetünk Predrag Kon epidemiológusnak, a válságstáb tagjának, a döntés valójában már megszületett, és már most tudni, hogy a tanévet a járvány előtt megszokott szabályok szerint szervezik meg, vagyis minden korosztály visszatérhet a tantermekbe. Kon vasárnapi nyilatkozatának értelmében az is biztos, hogy a diákok és a tanárok a tantermekben kötelesek lesznek viselni a védőmaszkot.
Korábban olyan, hivatalosan nem megerősített találgatások is elhangzottak, hogy az iskolákat, a járványhelyzet függvényében, zöld, narancssárga és piros csoportba sorolják majd, és szükség esetén ennek alapján módosítják év közben az oktatási modellt.
A tanévkezdéssel kapcsolatban az orvostudomány képviselői nem mulasztották el ismét a védőoltás felvételére kérni a szülőket és az oktatásban dolgozókat, valamint a 12 évnél idősebb gyermekeket.
Mindeközben egyre gyakrabban emlegetik az úgynevezett védettségi igazolványok bevezetésének a lehetőségét. Ezt a szerbiai állampolgárok eddig elsősorban az utazás során alkalmazták, ám mind több egészségügyi szakértő és politikai döntéshozó fejti ki abbéli véleményét, hogy bizonyos létesítményeket és rendezvényeket kizárólag a koronavírus ellen immunizáltak, vagy a betegségből felépültek, illetve a koronavírustesztet elvégzők számára kellene elérhetővé tenni.

Radmilo Janković, a Niši Klinikai Központ igazgatóhelyettese abbéli reményét fejezte ki, hogy a válságstáb és a köztársasági kormány meghozandó döntéseivel mindinkább annak a szellemiségnek az irányába mozdul ki, hogy a védőoltással immunizáltaknak indokolt lenne többletjogokat élvezni. Janković nem hiszi, hogy az eddig jellemző kampánnyal, vagy akár csak szép szóval, érdemben lehetne növelni az átoltottsági arányt.
– Arról is beszéltem már, hogy értékelésem szerint az egészségügyben dolgozók számára kötelezőnek kellene tenni a védőoltást. Egy daganatos megbetegedésben szenvedő páciens például nem minden esetben kaphatja meg a vakcinát, és elfogadhatatlan lenne, hogy egy ilyen személyt esetleg egészségügyi dolgozó fertőzzön meg. Nišben például az intenzív terápiás részlegen nem dolgozhatnak nem beoltottak – taglalta az SZRTV-nek nyilatkozva Janković.
Zoran Radojičić, Belgrád polgármestere szintén azok közé tartozik, akik nem tartják rossz elképzelésnek a védettségi igazolvány szélesebb körű alkalmazását. Mint azt a Prva tv vendégeként kifejtette, indokolt lenne különbséget tenni a védőoltással immunizáltak és a többi polgár között. Egyébként is, jogosan merül fel a kérdés, hogy amennyiben elkezdenék alkalmazni a védettségi igazolványt, azzal a védőoltással be nem oltottak jogait csorbítanák, vagy az életüket védenék – jegyezte meg Radojičić, mondván, hogy mindennek ellenére továbbra is elsősorban a motivációs jellegű intézkedéseket támogatja.

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN IS SZIGORÍTANAK
Az elmúlt hónapokban az újságírók többször is megpróbáltak választ kapni a kérdésre, hogy a szerbiai egészségügyi dolgozóknak hány százaléka vette fel a védőoltást, de eddig javarészt sikertelenül. Nem tudja, hogy az egészségügyben dolgozóknak mekkora aránya oltatta be magát – közölte Darija Kisić Tepavčević munkaügyi miniszter és a válságstáb tagja július 13-án, a testület ülését követően. Zlatibor Lončar április közepén azt mondta, hogy az egészségügyben dolgozóknak a 65 százaléka oltatta be magát.

Július közepén bizonyos egészségügyi létesítményekben már szigorítottak a védőoltást elutasító munkatársak tekintetében, és elrendelték, hogy hosszabb távolét után a be nem oltott alkalmazottak csakis negatív koronavírusteszttel térhetnek vissza munkahelyükre.
A Blic napilap összeállítása szerint Tatjana Adžić Vukičević, a batajnicai Covid-kórház igazgatója egy másik napilapnak adott interjújában közölte: a Covid-kórházak igazgatói és az egészségügyi minisztérium képviselői közötti egyeztetésen utóbbiak támogatták előbbiek azon javaslatát, hogy azok az orvosok, egészségügyi nővérek, ápolók és kisegítő alkalmazottak, akik nem hajlandók beoltatni magukat a koronavírus ellen, csupán alapbérükre számíthatnak, az alapbéren túli munkabért és az egyéb juttatásokat nem fizetik ki nekik. Az egészségügyi miniszter egyetértett abban, hogy el kell készíteni azoknak az alkalmazottaknak a listáját, akik Covid- vagy egyéb kórházban dolgoznak és nem oltatták be magukat – tette hozzá Adžić Vukičević, mondván, hogy ezek az alkalmazottak a jövőben kizárólag adminisztrációs jellegű munkát végezhetnek, azaz nem kerülhetnek kapcsolatba a páciensekkel, így kizárólag az alapbért kaphatják meg.

HAMARABB VÉGET ÉRHET, MINT GONDOLNÁK
Egy hete lehet Szerbiában felvenni a harmadik adag védőoltást, azaz az emlékeztető oltást. Az illetékes szervek prioritáslistát dolgoztak ki, ám azok is beoltathatják magukat, akik nem tartoznak a különösen veszélyeztetettek közé. Az alapfeltétel az, ha legalább 180 nap telt el a második oltás óta. Milanko Šekler, az állatorvosi mikrobiológia és immunológia doktora maga is felvette a harmadik védőoltást, az SZRTV-nek nyilatkozva azt mondta: azért, hogy megerősítse a korábbi immunreakciót. Šekler a védőoltások keverését támogatja, vagyis azt, hogy harmadik alkalommal a polgárt másfajta vakcinával oltsák be, mint első két alkalommal. Mint hozzátette, az első kettőhöz képest a harmadik oltás után gyorsabban kialakul az immunválasz, mivel a szervezet nem először találkozik annak összetevőivel. Šekler szerint harmadszor elsősorban azoknak kellene beoltatniuk magukat, akiknél az első két oltást követően nem alakult ki megfelelő immunválasz, továbbá azoknak, akiknek az immunrendszere egyébként sem működik megfelelően – például az idősebbek és a krónikus betegségben szenvedők.
A járvány további alakulásával kapcsolatban Šekler kifejtette, hogy értékelése szerint rövidebb ideig tart, mint sokan gondolják. A delta variáns valamelyest bonyolultabbá teszi a helyzetet, mivel a korábbi variánsokhoz képest gyorsabban terjed, tette hozzá, rámutatván: minél többen veszik fel a védőoltást és minél többen esnek át a fertőzésen, annál inkább gyengül a vírus.