Miután a november óta rövidített tanórák megtartásával tiltakozó tanügyesek februári fizetését csökkentették, a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának és a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezetének tagsága hétfőn teljesen beszüntette a munkát. Srđan Verbić oktatási miniszter ezt követően a vonatkozó törvény megsértésével vádolta meg a tanügyeseket, kifejtve, hogy a tanárok a sztrájk ideje alatt kötelesek ellátni a minimális munkafolyamatot, ez a tanórák esetében a 30 perces órák megtartását jelenti. A szakszervezetek nem közölték tagságukkal, hogy a vonatkozó törvény értelmében a teljes munkabeszüntetésnek két következménye lehet: a tanárok aznapra nem kapnak napidíjat, de akár el is bocsáthatják őket, taglalta Verbić.
Dr. Végh Enikő újvidéki ügyvéd lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a munkabeszüntetési jogosultságot illetően két mérvadó törvény vonatkozik a tanügyben dolgozókra, az 1996-ban elfogadott sztrájktörvény és az oktatási törvény vonatkozó szakaszai. Az újonnan aláírt ágazati kollektív szerződések is foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
A sztrájktörvény értelmében, ha olyan közérdekű tevékenységről van szó, mint amilyen az oktatás, akkor nem lehet tiltakozási forma a teljes munkabeszüntetés, csak a részleges, magyarázta Végh. Csak akkor törvényes a munkabeszüntetés, ha a tiltakozók tartják magukat ehhez a rendelkezéshez, mondta.
– Törvényes rendelkezésekkel határozták meg, hogy a tiltakozás ideje alatt a tanároknak harmincperces tanórákat kell megtartaniuk. A teljes munkabeszüntetés nem törvényes. A sztrájktörvény értelmében a munkát teljesen beszüntető alkalmazottak nem jogosultak fizetésre. A részleges munkabeszüntetéssel tiltakozó munkások fizetésének kérdését azonban egyetlen jogszabály sem szabályozza. Értesüléseim szerint az oktatási minisztérium kiszámolta, hogy a tizenöt perccel rövidebb tanórák miatt mennyivel kell kevesebbnek lennie a béreknek, és ez alapján kaptak a tiltakozó tanárok csökkentett fizetést. Arról nincsen értesülésem, hogy pontosan hogyan számolták ki a fizetéscsökkentés mértékét. A tiltakozó tanügyeseknek nagyon óvatosnak kell lenniük, hiszen a sztrájktörvény egyértelműen kimondja, hogy a teljes munkabeszüntetés komoly fegyelmi vétségnek számít, amely elbocsátást vonhat maga után, vagyis felbonthatják munkaszerződéseiket – magyarázta Végh.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy tehetnek-e valamit azok a tanárok, akik elégedetlenek a sztrájk miatt csökkentett béreikkel, az ügyvéd megjegyezte, megpróbálni megpróbálhatják.
– A helyzetet egy általános jogszabályból kiindulva elemeztem. A teljes munkabeszüntetés idejére nem jár fizetés. Ha pedig kötelesek dolgozni, akkor fizetéseikből részarányosan levonják azt az időt, amellyel a sztrájk miatt lecsökkentették a tanórák időtartamát. Egyébként úgy vélem, hogy a tanügyben előállt helyzet nagyon rossz, és ez már hosszú évek óta jellemző. A kedvezőtlen helyzetet csak tovább rontja a bejelentés, hogy az állam csökkenteni fogja az oktatásügyben dolgozók számát. Korábban pedig az fokozta az elégedetlenséget, hogy egy másik jogszabály értelmében csökkent a tanügyben dolgozók bére. A tanügyesek egyre nehezebb munkafeltételek mellett egyre kevesebb fizetésért dolgoznak. Szerintem sürgősségi eljárásban kellene javítani a tanügy helyzetén – taglalta Végh.
Másik kérdésünkkel kapcsolatban, hogy tapasztalata szerint a szerbiai szakszervezetek és alkalmazottak mennyire ismerik a sztrájkot szabályozó előírásokat – jogaikat és kötelezettségeiket –, a szakértő kifejtette, hogy a szakszervezeti tagság nem a legjobban informált. Ezért részben a szakszervezetek is felelősek, mivel nem ismertetik tagságukkal a sztrájktörvényt és azokat a vonatkozó törvényes előírásokat, amelyek egy-egy külön területre, tevékenységre vonatkoznak, emelte ki Végh.
– Amint azt már kifejtettem, a közérdekű tevékenységet folytató alkalmazottak nem szüntethetik be teljesen a munkát. Ez például az egészségügyre is vonatkozik. Az orvosok sem tehetik meg, hogy nem dolgoznak, hiszen az valakinek az életébe kerülhet. Az útkarbantartással foglalkozó vállalatok, az élelmiszer ipari vállalatok, a vízművek vagy a fűtőművek sem tiltakozhatnak teljes munkabeszüntetéssel – magyarázta Végh.
