Ha az állam minden szinten kivonul a médiumok támogatásából, miként marad fenn önerőből egy kisebbségi nyelven műsort sugárzó, tájékoztató médium, amely korlátozott számú, sok esetben fogyatkozó lélekszámú közönséghez szól? Milyen valós hatáskörökkel rendelkezik a nemzeti kisebbségi tanács, amennyiben nem tudja a törvény adta jogokat érvényesíteni? – ezek voltak a legégetőbb problémák A nemzeti tanácsok hatáskörei az aktuális törvénymódosítások fényében a tájékoztatás területén témában a Migrációkat Kutató Központ által a Minority News projektum keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Saša Mirković, a művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára rámutatott, hogy a közszolgálati médiumokról szóló törvény, az elektronikus médiumokról szóló törvény, valamint a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvény nehézségeket gördít a médiumok elé, így az elektronikus médiumok magánosítása, amire 74 média esetében sort kell keríteni, és amelyek többségében még el sem kezdődött a folyamat, július 1-ig lesz lehetséges, a határidőktől nem kívánnak elállni. Mint kiemelte, 110 televízió, 325 rádió működik az ország területén, illetve több mint 500 írott sajtó, amely fennmaradása a jelenlegi piacon egyre nehezebbé válik. Az állami finanszírozás pedig csak projektumokon keresztül társfinanszírozásra ad lehetőséget, amire sokan szkeptikusan tekintenek. Elmondta, sikerült a vajdasági RTV-t önállósítani az országos SZRTV-től. Kiemelte, az Elektronikus Médiumok Regulációs testületében helyet kapnak majd a nemzeti kisebbségek képviselői, illetve a gyermekek jogait képviselő szervek is. A SZRTV hiányosságait pedig ki szeretnék küszöbölni, amelyek közé tartozik az Európai Unió szerint, hogy közszolgálati televízióként nem sugároz műsorokat kisebbségi nyelven, és a fogyatékkal élőkre sincs tekintettel. Erre szükség van már csak azért is, mert hamarosan új adót határoznak meg a közszolgálati televízió címén.
A kerekasztal-beszélgetésen pozitív példaként emelték ki a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, ez a nemzeti tanács a legtovább jutott a kisebbségi jogok érvényesítésében, így a tájékoztatás terén is. Antal Szilárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja elmondta, bár minden nemzeti tanács gondokkal küzd, azok megoldása nem lehet uniformizált, mert a gondok különböznek, egyes nemzeti tanácsok esetébe a megmaradás is gondot jelent. Az MNT is, amely talán a legjobb eredményeket mutathatja fel a kisebbségi jogok területén, számos problémával szembesül, az egyik a kisebbség számának fogyatkozása, a kivándorlás, ami jelentős gondokat jelent a magyar közösség számára, így az MNT munkájában. Hozzátette azt is, hogy a magánosítás semmiképpen sem hoz pozitív változást a nemzeti tanácsok számára, hiszen sok esetben olyan médiumok, amelyek kisebbségi nyelven sugároznak, nem tudnak majd a piacon fennmaradni.
Nedim Sejdinović, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) igazgatóbizottsági elnöke elmondta, a magánosítás, illetve az állam kivonása a médiumokból nem újdonság, ez a folyamat még 2002-ben elkezdődött. A kisebbségek nyelvén sugárzó és tájékoztató médiumok magánosítása terén azonban a nemzeti tanácsok passzivitást mutattak, csupán hangsúlyozták, hogy a magánosítás nem történhet meg. Ennek azonban le kell bonyolódnia. Kiemelte, a magánosítási folyamatban az NDNV szorgalmazta és bátorította az újságírókat, hogy vállaljanak részt a magánosítási folyamatban, ám kiderült, azok, akik annak idején ingyen részvényekre tartottak igényt (Szerbia területén mintegy 4 millióan), most nem lehetnek részvényesek. A szervezetük felmérésből pedig kiderült, a nemzeti tanácsok által alapított médiumokban jelentős a politikai nyomásgyakorlás, így mint mondta a nemzeti tanácsok alapítása alá tartozó médiumok esetében pedig olyan mechanizmusokat kell találni, amelyek megvédik a médiumot az alapítójától.
