Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény tavaly óta tartalmazza azt a bekezdést, amely lehetővé teszi, hogy az iskolavezetés társadalmilag hasznos munkavégzést írjon elő az iskola szabályait megszegő diákok számára. Korábban azokat a tanulókat, akik túl sokat hiányoztak igazolatlanul a tanítási órákról, vagy nem tartották be a házirendet, a magaviseleti osztályzat csökkentésével vagy megrovóval büntették.
Ezeket a nevelési célzatú intézkedéseket egészíti ki 2017 óta az a lehetőség, hogy a diákot társadalmilag hasznos vagy emberbaráti munkára kötelezzék. A munkavégzés kiterjedhet például az iskola körüli munkálatokban való segédkezésre, mint a gereblyézés, takarítás, osztálytermek fölsöprése. A törvény előírásai szerint a kiszabott munkának mindig tekintettel kell lennie a diák életkorára, képességeire és méltóságára.
Mint azt Nyilas Mihály tartományi oktatási titkártól megtudtuk, az új, nevelő célzatú intézkedések lehetőségét 2017-től teszi lehetővé az oktatási törvény, ugyanakkor mindeddig nem lehetett az intézkedéseket közvetlenül alkalmazni, hiszen nem volt meg az ehhez szükséges minisztériumi szabályzat. Ez a szabályzat lépett hatályba szombaton, azaz a gyakorlati megvalósítás e hét hétfőjétől lehetséges.
– Nagyon fontos, hogy nem büntetésről, hanem nevelési intézkedésről van szó. Ezért alapvető az is, hogy a kiszabott intézkedés összhangban legyen a diák által elkövetett vétséggel – mondta az oktatási titkár, és hozzátette, hogy az intézkedésnek számos formája elképzelhető, a helyes és helytelen viselkedést feldolgozó fogalmazás írásától kezdve különböző tisztítási, takarítási munkákon át egészen a gondnok munkájának segítéséig.
Az oktatási titkár hangsúlyozta, hogy az intézkedés foganatosítása során a nevelési–oktatási rendszer elvárja a szülőktől az együttműködést mind az igazgatóval, mind pedig az osztályfőnökkel. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az intézkedés szükségességéről, hanem annak eredményességéről is egyeztetnek, hiszen a cél nem a büntetés kiszabása, hanem a megfelelő viselkedésformákra való ösztönzés.
– Amennyiben a szülő nem adja meg ezt a kívánt együttműködést, úgy az iskola szabálysértési eljárást kezdeményezhet a szülő ellen. Ez általában pénzbírságot jelent, de más következmény is elképzelhető. Ha az illetékes szociális központot értesítik az esetről, ők elhanyagolásként is értelmezhetik a történteket, ennek pedig komoly következményei lehetnek.
Urbán Zsuzsanna, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy egyelőre nem alkalmazzák ezt a fajta büntetési módot:
– Úgy gondoltuk, hogy várunk ezzel egy kicsit. Szerintünk az általános iskolás gyerekek még kicsik ehhez, nem elég érettek, ráadásul a szülők számára is új intézkedésekről van szó, megtörténhet, hogy felháborodást váltana ki az alkalmazásuk. Véleményem szerint a társadalmilag hasznos munka kiszabását középiskolában kellene elkezdeni. Ugyan nem rossz ötlet, hogy söpörjék ki a tantermet, de az nem jó, ha a munkavégzés, a másoknak való segítés büntetésnek minősül. Ne arra tanítsuk a gyerekeket, hogy az időseknek, rokkantaknak, sérült társaiknak való segítségnyújtás büntetés, hanem neveljük őket az önkéntes segítségnyújtásra, munkára, a környezetünk rendben tartására.
Középiskolai igazgatókat is kérdeztünk arról, hogy hogyan fog kinézni a gyakorlatban a társadalmilag hasznos, illetve emberbarát munka, ők azonban nem kívántak nyilatkozni. Annyit mindannyian elmondtak, hogy az érintett középiskolák az elmúlt évben nem éltek ezzel a lehetőséggel. Csikós Pajor Gizella, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója hozzátette, hogy bár egyelőre nem volt alkalmuk a gyakorlatban alkalmazni a törvény által biztosított lehetőséget, nem zárkóznak el előle:
– Nálunk elsősorban az összegyűlt hiányzásokért vonunk le a magaviseleti osztályzatból, a komolyabb kihágások nem jellemzők. Olyasféle intézkedést tudok elképzelni, mint például az iskolaudvar takarítása, természetesen az osztályfőnökkel egyeztetve.
