Az iskolaválasztás az egyik legfontosabb döntés a nyolcadikosok életében. A választás alapjaiban határozza meg a következő három-négy évüket, közvetve pedig az egész életükre hatással lehet. Érthető, hogy a gyerekének a legjobbat akaró szülő minél jobb oktatást szeretne biztosítani a számára, a szakemberek szerint azonban nem mindenkinek jó ugyanaz az iskola. Háromrészes sorozatunkban a megfelelő középiskola kiválasztásának dilemmáit járjuk körbe.
Az iskolaválasztás nehézségéről, valamint a három- és négyéves szakiskolákról és szakközépiskolákról Gruik Zsófia pedagógust és Szepesi Zoltánt, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont iskolapszichológusát kérdeztük, akik szerint az iskolaválasztásnál elsősorban a gyerek érdeklődését érdemes figyelembe venni.
Szepesi Zoltán szerint a középiskola-választás valójában életpálya-választás, és csak az hozhat jó döntést, aki birtokában van a megfelelő információknak:
– Elsősorban a saját képességeinkkel kell tisztában lenni: mi az, amit szeretünk csinálni, mi az, amit meg tudunk csinálni, hogyan és mennyit tudunk tanulni. Ismerni kell a környezetet is, mégpedig elsősorban a munkaerőpiacot: milyen szakemberekre, szaktudásra van szükség ott, ahol élni szeretnénk. Harmadsorban pedig tudnunk kell, hogy milyen iskolák közül választhatunk, melyik hol érhető el, mennyit kell utazni reggelente. Könnyen beláthatjuk, hogy ehhez a döntéshez nincs minden nyolcadikosnak elég önismerete és információja. Ebben a helyzetben nyilvánvalóan a szülők is abban érdekeltek, hogy a gyermekük jó döntést hozzon. Úgy gondolom, hogy a legszerencsésebb dolog a szakma- vagy középiskola választásának folyamatát már kicsit korábban, hatodik vagy hetedik osztályban elkezdeni. Megnézni a környéken elérhető szakokat, megkérdezni az oda járó ismerősök tapasztalatait, beszélni olyanokkal, akik a választott vagy a szóba jöhető szakot fejezték be.
Hozzátette, hogy az egy-egy szakma elsajátítása iránt érdeklődő gyerekek számára az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy legalább 50 általános iskolából hozott pont kell ahhoz, hogy a tanuló négyéves középiskolába iratkozhasson:
– Sokan nem tudják még az általános iskola befejezésekor, hogy mit szeretnének kezdeni az életükkel. Nekik az általános iskolai átlageredményük határozhatja meg a továbbtanulás irányát. Ha valaki olyan szakma után érdeklődik, ami hároméves szakon sajátítható el, akkor azt fogja választani. A hároméves képzés előnye, hogy azt követően gyorsan munkába lehet állni, pénzt lehet keresni. Ezen túl ezek a képzések gyakorlat-orientáltak, így aki nem szeretne elméleti dolgokat tanulni, annak kézenfekvő választás lehet egy hároméves szakiskola. De aki mélyebben érdeklődik a téma iránt, esetleg szeretne továbbtanulni is, annak négyéves szakközépiskolában érdemes gondolkodnia.
Gruik Zsófia szerint sok szülő már az óvodás gyerekének is az egyetemi pályafutását igyekszik megalapozni:
– Ennek nemcsak, hogy nincs semmi értelme, hanem nagyon káros is lehet. Ne vegyük el a lehetőségét annak, hogy az óvodás óvodás, a kisiskolás kisiskolás, a kamasz pedig kamasz lehessen, mert hiába a tanulmányi sikerek, ha az egyén boldogtalan és elégedetlen önmagával. Ezért a középiskola kiválasztásánál is inkább arra figyeljünk, hogy ne legyen elege a gyereknek végképp a tanulásból. Mindenképpen olyan iskolát válasszunk, ami összhangban van a tanuló adottságaival, személyiségvonásaival és érdeklődésével.
A megkérdezett szakemberek igyekeztek megnyugtatni mindazokat a nyolcadikosokat és szüleiket, akik nem biztosak benne, hogy sikerül jó döntést hozniuk. Gruik Zsófia szerint ma már nem olyan világban élünk, hogy a középiskola meghatározza egész életpályánkat:
– Képzések tömkelege vár a tanulni vágyókra, emellett széles palettája van az önismereti és készségfejlesztő kurzusoknak is. Olyan középiskolát keressünk, amelyikben várhatóan elfogadhatóan érzi majd magát a gyerekünk, ahol nem lesz minden reggel kínkeserves a reggeli ébredés, és nem lesz minden bizonyítványosztás családi dráma.
Ha pedig utóbb kiderül, hogy mégsem a megfelelő iskolába iratkozott a gyerek, bármikor lehet váltani. Ebben az esetben mindkét szakember a megfontolt, szülőkkel átbeszélt iskolaváltást javasolja.
Szepesi Zoltán szerint az iskolaváltást érdemes minél hamarabb meglépni, mert ez megkönnyíti a felzárkózást:
– Előfordul, hogy a szülő és a gyerek elképzelései a továbbtanulásról eltérnek egymástól, és ennek következtében a tanuló egy olyan iskolába kerül, ahol nem érzi jól magát. Ez egy olyan konfliktushelyzetet teremt, amit nem lehet családi konszenzus, megegyezés nélkül megoldani. Tehát a szülők rugalmasságára és bizalmára, valamint a tanuló motiváltságára és szorgalmára egyaránt szükség van ahhoz, hogy egy iskola- vagy szakváltásra sor kerüljön.
