2024. november 23., szombat

Vállalkozó szellemű szakembereket képezni

Dr. Sarnyai Zoltánt, a magyarkanizsai Beszédes József középiskola igazgatóját a pályaválasztási tudnivalókról is faggattuk

A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont tangazdaságának bejáratához nyugodtan ki lehetne tenni a Tiszta udvar, rendes ház feliratot. A szakadó esőben látszik igazán, milyen rend van a tanműhelyek, istállók, a fóliasátrak, a géptároló telep környékén. Az itt dolgozó szaktanárok, szakemberek ezt a rendszeretetüket igyekeznek átadni a diákjaiknak is. Természetesen nem csak ezt. Mint dr. Sarnyai Zoltán, az iskola igazgatója fogalmaz, a legkorszerűbb technológiákkal, ismeretekkel, versenyképes tudással szeretnék felvértezni a diákjaikat. Vagyis: a jövőbe tekintő képzésre helyezik a hangsúlyt.

Az iskolában két területen folyik a képzés, az egyik a mezőgazdasági, a másik pedig a gépészeti szakterület. Idén is szeretnék megnyitni a négyéves mezőgazdasági technikusi, az állategészségügyi technikusi, valamint a kertésztechnikusi szakot, továbbá a hároméves mezőgépszerelő és -kezelő szakot. A gépészet iránt érdeklődőket várja a négyéves számítógépes szerkesztő szak, valamint a hároméves képzés keretében autómechanikusokat, valamint hűtés- és fűtéstechnika-szerelőket képeznek itt.

Az utóbbi években azok a nyolcadikosok is sikeres záróvizsgát tettek, akik valamely teszten nulla pontot értek el. Az oktatási miniszter már jelezte, a négyéves szakokra jelentkezők esetében megszabják a tudásküszöböt, a záróvizsga mindhárom tesztjén bizonyos ponthatárt el kell érni. A részleteket még nem tudni.

– Nagy dilemma a nyolcadikosok és szüleik számára, hogy három- vagy négyéves szakot válasszanak-e a diákok, mert ez utóbbi jobb a továbbtanulás/továbbképzés, átképzés szempontjából. A hároméves szakokra azok iratkoznak inkább, akik mielőbb szeretnének munkába állni, nem tervezik a továbbtanulást, míg a négyéves szakok esetében magasabbak a követelmények, hisz ezek érettségit adó szakok, nyitott az út a főiskolák, egyetemi karok felé – fejtette ki a véleményét az igazgató. Magától adódik a kérdés, hogy mit tanácsol a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoknak és szüleiknek.

– Nálunk sajnos még nem olyan fejlett a pályaválasztási orientáció, mint Magyarországon, ahol e témakörben nagyon hasznos honlapok vannak, ezeken különféle teszteket lehet kitölteni, amelyek az óhajokon, kívánságokon túlmenően igyekszik a képességek fontosságára is rámutatni, arra, hogy mihez van jó érzéke a gyereknek, miben lehet sikeres. A szülőknek érdemes ezeket áttanulmányozni, mert tapasztalatom szerint gyakran a szülő választ középiskolát és szakot a gyerekének. Jó volna, ha a mi országunk is végre felébredne, és komolyabban foglalkozna a pályaválasztási orientációval, természetesen nem reklámszerűen. A legtöbb iskolaigazgató, ha megkérdezik, azt válaszolja, ,,a mi iskolánk a legjobb, ide iratkozz, nálunk mindent meg lehet tanulni és sikeres leszel”. Ez nem így van. Nagyon fontos volna, hogy a gyerekek affinitásuk, képességük szerint válasszanak szakot, olyat, amelyhez kedvet éreznek – osztotta meg velünk tapasztalatait az igazgató. Kérdésünkre, kinek érdemes, miért érdemes a magyarkanizsai középiskolába iratkozni, a következő választ kaptuk: – Akiknek már van saját családi gazdaságuk, nálunk olyan új ismereteket szerezhetnek, amelyeket ebben mindenképp hasznosítani tudnak. Manapság a mezőgazdasági termelésbe úgy lehet belefogni, hogy azon az 1-2 hektár esetleg megvásárolható földterületen nagyon intenzív gazdálkodást kell folytatni. A búza vagy kukorica termeléséhez – hogy valóban kifizetődő legyen – legalább 100 hektár föld kellene, ezt lehetetlen megszerezni. Ám ha valaki gyógynövényeket termeszt egy-két hektárnyi területen egy versenyképes tudással, vagy például fóliasátrakban intenzíven primőr árukat, akkor abból szépen meg lehet élni. Ezt próbáljuk a diákjainknak bemutatni. Olyan oktatást kell nyújtanunk, amely versenyképes tudással vértezi fel őket.

Mint dr. Sarnyai Zoltántól hallottuk, iskolapszichológusuk révén iskolájuk is részt vett egy felmérésben, amely mintegy 1000 diákot ölelt fel. A kérdésre, hogy a fiatal szeretne-e a mezőgazdasági iskolába jönni tanulni, és szívesen lenne-e vállalkozó, nagyon sokan nemmel feleltek. Ennek az oka abban keresendő, hogy még mindig gyakran elhangzik: ,,ha nem tanulsz, fiam, akkor paraszt lesz belőled”. Ettől az előítélettől, beidegződéstől végre meg kellene már szabadulni. A másik pedig az, hogy nálunk a legtöbben nem tudják elképzelni, hogy valaki földműves és vállalkozó lehet egy személyben. A földműves szerint az a vállalkozó, aki tőle megveszi a termést.

– Talán ezt a szemléletet kell megváltoztatni, elsősorban a fiatalok fejében. Azt kellene nekik tanítani, hogy ,,te egy vállalkozó földműves leszel, így lehetsz sikeres e területen”. Ebben az esetben ennek megtartó ereje van, mert rögtön van munkahelye és jövedelme is a fiatalnak, de csak akkor, ha a társadalom támogatására is számíthat. Arra gondolok, hogy ha a gazdálkodásba kezdő fiatalok tízéves bérleti szerződést köthetnének az állammal, amelyért akár terménnyel is fizethetnének, tíz év után pedig ezek a gazdálkodók eldöntenék, megvásárolják az említett földterületeket, vagy nem, inkább az állam valaki másnak adja el. Ehhez azonban kidolgozott programok kellenek. Az, hogy valaki idejárt mezőgazdasági iskolába, önmagában véve természetesen nem jelent megtartó erőt, ha nincs társadalmi segítség, odafigyelés, ők ugyanúgy el fognak menni külföldre pizzakihordónak.

Mint említettük, az iskolában gépészeti szakirány is működik, ide azokat várják, akik ügyesek, valamelyest jártasak a komputertechnikában. Itt megtanulják a számítógépes gépészetet, amely rajzolást, tervezést foglal magában. Azért van így, mert ma már nem az esztergályosok dolgoznak, hanem CNC gépek, tehát a számítógépes vezérléseket tanulják itt meg. – A gépészet terén az országban a legjobbnak számítunk, több évben keresztül ugyanis mindig az országos versenyek első 3-4 helyezettje között vagyunk, sőt Magyarországon is a legjobbak közé tartozunk versenyeredményeink alapján. Tavaly még Szocsiba, a robotolimpiára is mi jutottunk el, legyőzve a magyarországi mezőnyt. Ez egy nagy élmény volt. Ezért mondom a szülőknek, hogy tájékozódjanak, és ha a gyerek is úgy gondolja, hogy ide jönne, akkor iratkozzon be hozzánk – szögezte le az iskola igazgatója.

Mint ismeretes, Magyarország kormánya a 2015-ös évet a külhoni szakképzés évévé nyilvánította, s 3 vajdasági szakképző középiskolát, közöttük a magyarkanizsait támogatta. A korszerű felszerelés beüzemelése folyamatban van.

– Ennek a határon átnyúló segítségnek köszönhetően, amely a VMSZ stratégiai programja révén az MNT-n keresztül megvalósult, tulajdonképpen beléptünk, belépünk a 21. század technológiáiba. Hozzájárul, hogy olyasmit tanuljanak meg, amely az itteni boldogulást, a megkapaszkodást segíti – hangsúlyozta dr. Sarnyai Zoltán.

Olyan modern gyümölcsfaültetvényekkel ismerkednek meg itt a tangazdaságban a diákok, amelyek egy-két év után teremnek. A fiatal, ha van egy hektár földje, ezeket az alacsony törzsű gyümölcsfákat elülteti, s két év múlva már haszna is van belőle.

– A fóliasátrakban való intenzív termelést is nagyon forszírozzuk, a talaj nélküli zöldségtermesztést, amely vegyszer nélküli termelést is jelent. Az állattenyésztés esetében a tangazdaságban vannak ólak – ahol, mint egy tanyán van birka, kecske, disznó –, és van a pecsenyecsirke-hizlalás, amely pontosan úgy folyik, ahogyan egy farmon, egy-egy turnusban 1000 csirkét hizlalunk, tehát a diák megtanulja, hogyan kell ezt ipari méretben végezni, hogy kifizetődő legyen. A korszerű szerves trágyák által nyújtott tápanyag-utánpótlással is megismerkednek a tanulók, Kőrösi Sóti Beáta tanárnő gyógynövényekből kikísérletezett/készített egy alapanyagot, amelyet hozzákeverünk a komposzthoz, így fele annyi idő alatt készül el. Egyébként, a magyarországi támogatásból egy komposztáló gépet is vásároltunk, amely a vastagabb ágakat is komposztálja – hallottuk a tangazdaságban tett látogatásunk során.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás