– Azok a fiatalok, akik faluhelyről vagy szegényebb családból származnak, ötször kisebb eséllyel fejezik be az egyetemet, mint azok, akik nagyvárosban élnek. A mi feladatunk, hogy egyenlő feltételeket teremtsünk a fiataloknak a tanulmányaikhoz, hogy kövessük, mennyi pénzzel rendelkeznek a fiatalok a könyvvásárlásra, hogy milyen lehetőségeik vannak, hogy utazzanak, és új ismereteket szerezzenek, hiszen az egyetemet végezett fiatalok feladata emelni társadalmunk életszínvonalát – emelte Srđan Verbić oktatási miniszter alkalmi beszédében az egyetemi hallgatók napja alkalmából a Szerbiai Felsőoktatási Szakképzések Tudományos Diákkonferenciája által szervezett ünnepi ülésen.
Már évek óta április 4-én tartják meg az egyetemi hallgatók napját, megemlékezve egy belgrádi egyetemi hallgatóra, Žarko Marinovićra, aki 1936-ban ezen a napon hunyt el abban a tüntetésben, amely a németországi fasizmus felerősödése ellen irányult.
Ennyi év után az egyetemi hallgatók helyzete jelentős mértékben változott, mint azt Nemanja Srejić, a Szerbiai Felsőoktatási Szakképzések Tudományos Diákkonferenciájának (SKAŠS) elnöke kiemelte, viszonylag jó körülmények között tanulhatnak a fiatalok, de munkahelyekre volna szükségük.
– Az egyetemi hallgatók státusának megerősítésén dolgozunk, illetve azon, hogy az egyetemi hallgatók jelentősen nagyobb szerepet kapjanak az új felsőoktatási törvény kidolgozásában – hangsúlyozta Srejić, aki a niši Műszaki Szakfőiskola hallgatója, a kommunikációs technológiai szakon tanul. – Számunkra a legfontosabb, hogy a tanulmányok befejezése után munkahelyet találjunk, ahol kamatoztathatjuk a tudásunkat. Igaz, az egész világ gazdasági nehézségekkel küzd, mégis azt gondolom, hogy a fiatal tanult emberek tudnak ezen változtatni – mondta.
Az ünnepi ülésen elhangzott, hogy Szerbia gazdaságának 90 százalékát a kis- és középvállalkozások jelentik, amelyek a foglalkoztatottak 70 százalékát alkalmazzák, és az ország kivitelének mintegy felét valósítják meg. A fiatalok foglalkoztatásában és az önfoglalkoztatásban is nagy szerepet játszanak, ezért elengedhetetlen az elméleti tudás mellett a gyakorlati tudás megszerzése és annak fejlesztése.
Branko Savić, az újvidéki Műszaki Szakfőiskola igazgatója, valamint a Szerbiai Felsőoktatási Szakképzések Akadémiájának elnöke hangsúlyozta, a szakmai gyakorlat elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok a tanulmányaik befejezése után munkába állhassanak.
– Az egyesületünknek 62 főiskola a tagja, ebből 43 állami és 19 főiskola magánintézmény. Törekszünk arra, hogy ne tegyünk különbséget az állami és magánintézmények között, mindannyian a minőségre fektetjük a hangsúlyt, hogy ne az adott főiskola vagy egyetem, hanem a megszerzett tudás alapján foglalkoztassák a vállalatok a hallgatóinkat – részletezte Savić.
Nebojša Andrijević, a Nemzeti Felsőoktatási Tanács szakmai tudományokkal megbízott képviselője nyomatékosította, a szakmai tudományok hallgatói a gazdaság jövőbeli képviselői.
– Jelenleg a gyakorlati tudás megszerzése jelenti számunkra a legnagyobb kihívást. A duális középiskolai oktatás egy részét ki lehetne bővíteni a felsőoktatási intézményekre is, amely során az elméletet alkalmazhatnák a gyakorlatban is – mondta Andrijević.
Az ünnepi ülésen Srđan Verbić felhívta a figyelmet arra, hogy korábban a fiatalok kis százaléka fejezte be az egyetemet, ma azonban a fiatalok jelentős hányada folytatja tanulmányait a felsőoktatási intézmények valamelyikén. Így az egyetemi vagy szakfőiskolai diploma ma már nem jelent előnyt a munkahely megszerzésekor, ezért a minőségi tudásra kell törekedniük. Hozzátette: a minőségi tudás megszerzése kommunikációt és sokoldalúságot igényel, ezért az oktatási rendszer minden résztvevőjének azon kell dolgoznia, hogy jobb kommunikációt alakítsanak ki az akadémiai közösség tagjai és az azon kívül levők között.
