Már az általános iskolás korú gyerekek egyre többet üzengetnek, böngésznek mobiltelefonon, interneten, s egyre ritkábban hajlandók könyvet olvasni. Fontos-e az értő olvasás, és hogyan alakítható ki? Erről beszélgettem Gergely Gizellával, a temerini Kókai Imre Általános Iskola magyar szakos tanárnőjével.
A magyartanár hogyan ébresztheti fel a gyerekben a vágyat, hogy jó könyvet vegyen a kezébe, és úgy olvasson, hogy meg is értse, amit elolvas?
– Az irodalomtanításnak az általános iskolák és középiskolák rendszerében három fokozatát különböztetjük meg.
Első fokozata a magyarázó olvasás. A tanító az általános iskola alsó tagozatán értelmes olvasásra tanít, megmagyarázza a szavakat- és kifejezéseket, a kis tanulók szókincsét, értelmes kifejezőkészségét fejleszti, rövid olvasmányok, mesék, kis versek segítségével.
A második fokozat az irodalomolvasás, amelyre a felső tagozaton és a középiskola első osztályában kerül sor. A hangsúlyt az irodalmi hozzáértés kifejlesztésére, az irodalmi alkotások helyes olvasásának és értelmezésének gyakorlására fordítjuk. Itt indítjuk útjára a tudatos olvasók nevelését. Fontos megtanítani a diákokat, hogy úgy olvassák az irodalmi alkotást, hogy minél több tartalmi és formai szépségét tegyék magukévá. Egyes olvasmányok élményéből szűrik ki az eszmei, érzelmi és művészi értékeket, tanulságokat.
Az olvasási kedv felkeltéséhez nagyon sok feladat, eszköz áll a tanár rendelkezésére: az önkifejezés, a kreativitás fokozása, pl. az olvasott művekhez eltérő befejezés illesztése, a történet folytatása, egy-egy szereplő további sorsának elképzelése, rejtvényszerkesztés, szöveg szűkítése, bővítése.
Ha az általános iskolából kilépő tanulók megszeretik, megkedvelik és megtapasztalják az olvasás örömét, akkor a középiskolában megkaphatják az igényüknek megfelelő irodalomtörténeti jellegű irodalomtanulmányozást. Ez az említett fokozatok 3. csoportja.
Miért fontos az értő olvasás elsajátítása iskoláskorban és később is?
– Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az ön- és emberismeret felfedezése alakítja ki a tanulókban az irodalom, mint művészet befogadásának a megalapozását. Fontos az olvasási igény felkeltése, az olvasás örömének megtapasztalása.
Milyen pedagógiai módszerek hoztak eredményt a fiatalabbak és milyenek az idősebb tanulóknál?
– Iskolánk már a kezdetektől bekapcsolódott a Gion Nándor Olvasási Verseny munkájába. Mindig túljelentkezés van, mindig sokkal több tanuló jelentkezik, mint ahánnyal részt vehetünk. Tanulóim szépen szerepelnek a versenyen. A versenyre megkapjuk a könyvek címeit, hogy kellő módon készülhessenek. Fontos, hogy megnevezzék a cselekmény kiemelkedő szálait, a szereplőket és helyszíneket, a konfliktusok okait és megoldásuk módjait, a szöveges és dramatizált formák különbségeit.
Ötödik és hatodik osztályban a szó szerinti jelentésen túli jelentések létezését megtapasztalják, megértésüket gyakoroljuk. A „szabály és meghatározás szerkesztése” megközelítést igen kedvelik a tanulók. Rövid, néhány mondatos véleményt fogalmaznak meg az olvasmány- és egyéb élmények hatásáról, arról, hogy hogyan jelenik meg a jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság témája, mi a humor szerepe. Beszámolnak az átélés élményéről. Hetedik és nyolcadik osztályban fontos a szépirodalmi és más szövegben gyakorolni a pontosan ki nem fejezett gondolatok, jelentések, összefüggések kikövetkeztetését és megértését.
Vajon egyforma módszerekkel érhető el jó eredmény lányoknál és fiúknál?
– Nem tapasztaltam különbséget fiúk és lányok olvasási igényei között. Számomra fontos, hogy tanulóim általános iskolás évei alatt hozzájáruljak önbizalmuk és egészséges önértékelésük megerősítéséhez, valamint arra biztassam őket, hogy részt vegyenek az iskolai és azon kívüli pályázatokon és versenyeken.
Kaptak-e a gyerekek nyári olvasási feladatot?
– Minden osztályban, ahol tanítok, az utolsó tanórán megadom a következő tanévre vonatkozó házi olvasmányok címét, a feldolgozásra kerülő óra számát. Elég időt biztosítok a könyvek elolvasására. Fontosnak tartom felhívni a figyelmüket és röviden ismertetni a sorra kerülő könyv íróját, a mű megszületésének körülményeit, a témát, az alkotás jellemző vonásait, amelyekre olvasás közben figyelniük érdemes. A tanár feladata az útbaigazítás és a segítés, de tanárnak és diáknak egyaránt meg kell küzdenie az igazi értékek győzelméért.
