A változatosság gyönyörködtet, avagy hogyan legyen hatékony és élvezetes a tanulás-tanítás? címmel tartott előadást, vagyis inkább műhelymunkát Németh Beáta neurobiológus – aki agykutatással is foglalkozik – a XVII. Szabadkai Nyári Akadémián a pedagógusoknak. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a saját világunk nem egyenlő az objektív világgal, el kell fogadni, hogy a gondolkodásunk nem egyenlő teljesen másokéval, és ez a tanításban is egy fontos felismerés kell hogy legyen.
– Az érzékszerveken keresztül tanulunk, ezeken keresztül fedezzük fel a világot, de az különböző, hogy ki melyik érzékszervével leghangsúlyosabban. Egyesek szeretik, ha mondják nekik a dolgokat, mások inkább a rajzokból értenek. Vannak, akik hangokban gondolkodnak, azoknak a beszéde is dallamosabb, vannak vizuális típusok, ők általában gyorsabban beszélnek, az érzésekben gondolkodók pedig lassan – hallottuk az előadótól, aki különféle technikákat is mutatott a pedagógusoknak. Egyebek mellett például a rögzítés technikáját, melynek az a lényege, hogy amikor a tanár a különböző órákon ugyanarról a témáról beszél, akkor ezeknél a témáknál igyekezzen ugyanolyan helyzetet felvenni, például ugyanoda állni a teremben vagy ugyanolyan gesztusokat tenni, mint akkor, mikor erről a témáról először volt szó. Különféle játékokon keresztül mutatta be, hogy merre mozog a szemünk, amikor emlékeket, hangokat, érzéseket keresünk, és egy felelő gyereknél például erre is lehet figyelni. De arról is beszélt, hogy a kell, próbáld meg, de szavak hogyan hatnak egy-egy mondatban. Például az rosszul hat egy gyerekre, ha azt mondjuk, hogy: Megcsináltad a házi feladatot, de elfelejtetted elhozni a füzetet. Mert a de hatására a gyerekben a mondat második fele rögzül. Viszont, ha azt mondjuk, hogy: Elfelejtetted elhozni a füzeted, de megcsináltad a házi feladatot, akkor ez már pozitívabb.
