Kodály azt mondta, hogy a népzenében olyan eszközre találunk a nevelésre, amelyet kár lenne kihagyni. Azonkívül, hogy ezzel teljesen egyetért, Révész József, a soproni Benedek Elek Pedagógiai Kar tanára azt is hozzáteszi, hogy a komolyzenében is. A XVII. Szabadkai Nyári Akadémián több csoportnak is tartott előadást a zenében rejlő nevelési lehetőségekről.
A népdalokból kibontott képek az élet mindennapi jelenségeire adnak magyarázatot, például a felnövésre, arra, hogy az élet velejárója, hogy felnőjünk, és saját lábunkra álljunk. Például amikor azt mondókázzuk, hogy egy, megérett a meggy, ezzel éppen azt mondjuk, hogy a leány eladósorba került. Vagy amikor azt énekeljük, hogy Vettem majoránnát, várom kikelését, akkor ezzel tulajdonképpen azt énekeljük el, hogy szerelembe estünk, és várjuk a viszonzását. De ki gondolta volna, hogy a Bújj, bújj, zöld ág című gyermekdal tulajdonképen az égi és a földi világ közötti kapcsolatról szól. Ilyen népdalokkal, mondókákkal pedig már a legkisebbek is találkoznak, s ezek is alkalmat adhatnak a világ dolgairól való beszélgetésre is.
Az előadó mindemellett arról is beszélt, hogy a gyerekekre a komolyzene is különösen jó hatással van. És az óvodapedagógusoknak nem kell ódzkodniuk ettől, hiszen nem zeneelméletet kell tanítaniuk óvodában, hanem a zenére tanítani. Arra, hogy a gyerekek érezzék a zenét, és mindez az érzelmi intelligenciájukat is fejleszti.
– A gyerekek el tudnak mélyedni a komolyzene hallgatásában, szinte beleszédül a lelkük – hallottuk az előadótól, az egyik óvónő pedig ehhez kapcsolódóan saját tapasztalatát osztotta meg társaival. Elmondta, hogy amikor úgy érzi, a gyerekek feszültebbek vagy túlpörögtek, akkor a játszási időben komolyzenét kapcsol be nekik, és észrevétlenül elcsendesednek, megnyugodnak a gyerekek, nyugodtabban játszanak.
Révész József ilyen szituációkhoz is ötleteket adott, szerinte a barokk művek lassú tételei is nagyon alkalmasak, Vivaldi, Bach, Corelli, Telemann, Pachelbel művei, de meglepően jól hatnak a gyerekekre az impresszionista művek, Ravel, Debussy alkotásai, általában viccesnek tartják ezeket. A barokk művekről pedig díszes kastélyok, fényűző bálok, királyok, királynők bevonulásai jutnak eszükbe. Például, ha Haydn zenéjét hallgatva azt kérjük a gyerekektől, hogy tetszés szerint rajzoljanak valamit, szinte kivétel nélkül kastélyt fognak rajzolni.
– A zene mellé mesét is lehet mondani, játékot is lehet társítani. A játék, a mese és a zene párosításával nagyon sok mindent el lehet magyarázni, meg lehet értetni a gyerekeknek.
