Kihívások és lehetőségek címmel társadalomtudományi műhelykonferenciát szervezett Szabadkán a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete. Ahogy azt Novák Anikótól, a szervezet elnökétől megtudtuk, olyan témákat igyekeztek körüljárni, amelyek a vajdasági magyarság számára fontosak lehetnek, mindegyik téma valahogyan Vajdasághoz kapcsolható. Szó esett egyebek mellett a nemzeti tanácsok megítéléséről, a vajdasági magyar doktoranduszok lehetőségeiről, a szerbiai élelmiszer-biztonságról is.
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy beszélgessünk, vita alakuljon ki, ne csak előadásokat tartsunk, ezért műhely-konferencia ez. Vannak magyarországi és vajdasági előadók is, érdekes megfigyelni, hogy ki hogyan lát bizonyos problémákat, hiszen van, amit mi itt Vajdaságban másként látunk. A doktoranduszoknak egy-egy konferencia arra is jó lehetőség, hogy megmutassák, hol tartanak a kutatómunkájukban – mondta az elnök, akitől azt is megtudtuk, hogy a konferenciának már van egy rezümékötete az összefoglalókból, de egy tanulmánykötet megjelentetését is tervezik. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete hasonló konferenciák és szakmódszertani műhelymunkák szervezését is tervezi.
Pap Tibor (SZTE, ÁJTK, Politológiai Tanszék) arról beszélt, hogy milyen a nemzeti tanácsok megítélése a szerbiai politikai diskurzusokban, és mint mondta, míg a nemzetközi sajtóban pozitív a megítélés, addig idehaza sokkal több negatív felhanggal lehet találkozni. Az előadótól arról hallhattunk, hogy a nemzeti tanácsról volt elképzelése a szerb politikumnak, de nem egészen ilyen rendszert szeretett volna.
Novák Anikó (SZTE, BTK, Modern Magyar Irodalmi Tanszék) az Aranymetszés 2013 kutatási projektet ismertette, azaz az ARANYMETSZÉS 2013 – Kárpát-medence-i doktorandusz életpálya-vizsgálatot, amely vizsgálathoz online kérdőíveket töltöttek ki a szerbiai, szlovákiai, ukrajnai és romániai doktoranduszok. Vajdaságból 102 kitöltött kérdőív érkezett. Az előadó a szerbiai doktori képzésről beszélve elmondta, hogy mintegy 5000 aktív doktoranduszt tartanak számon, 2012-ben 3500 meghirdetett hely volt 18 egyetemen doktori képzésre, például 50 fizikus számára, ami nonszensz. A szerbiai doktoranduszszervezet kutatásaira hivatkozva az előadó elmondta, hogy a doktoranduszok szerint a szerbiai doktori képzés drága és nem megfelelő a színvonal sem, kevés mentorral működnek a doktori iskolák. Arról is hallhattunk, hogy mennyire versenyképesek a vajdasági doktoranduszok, és mint kiderült, a nyelvismerettel gondok vannak, mert az angol és főleg a német nyelvtudásuk gyenge, pedig például a német nyelvterületen nagyon jó ösztöndíj-lehetőségek vannak. A kutatások szerint a vajdasági magyarok számára Magyarország nem tranzitország, hanem célország, ami éppen az idegennyelv-tudás hiányával is magyarázható. Így a magyarországi agyelszívásnak orvossága lehet a határon túli értelmiség.
A konferencián előadást tartott dr. Bagi Zoltán Péter, Nyerges Ádám, Jóni Eszter, Pap Tibor, Novák Anikó, Csíkos Tímea, Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos és Nagy Viktor.
A rendezvényt a Magyar Nemzeti Tanács támogatta.
