Három év után a június végén létrejött törvénymódosítással ismét lehetségessé vált az iskolába indulás halasztása azok számára, akiket az iskolaérettségi vizsgán még nem találtak iskolaérettnek. Az iskolaéretlenek nem szellemi fogyatékosok, csupán szükségük van még egy kis időre, hogy megérjenek az iskolakezdésre, s ezt a még egy, óvodában töltött év elhozhatja számukra. A halasztás akkor lehetséges, ha a szakemberek (iskolapszichológus, iskolapedagógus) indokoltnak tartják ezt, a szülők is beleegyeznek, hogy a gyermek még egy évet az óvodában töltsön, és az iskola szakszolgálatának javaslatát az illetékes bizottság, a tárcaközi bizottság is jóváhagyja. A bizottsághoz csak azután jutnak el a javaslatok, miután a szülő is beleegyezett a halasztásba.
A szülők eltérően vélekedhetnek a halasztásról, vannak, akik szívesen tartanák még óvodában a gyermeküket akkor is, ha iskolaéretteknek minősítették a felméréseken, s vannak, akik a szakemberek véleménye ellenére is iskolába küldik az egyébként még nem iskolaérett gyermekeket. Egyik megoldás sem jó, hiszen azok, akiket iskolaérettségük ellenére foggal-körömmel mégis óvodában tartanak, és akik az érettségükhöz képest egy évvel később iratkoznak az első osztályba, hamar lehagyhatják osztálytársaikat, hamarabb megérthetnek dolgokat, nem alakulnak ki a megfelelő tanulási szokások, unalmassá válhat számukra az iskolapadban töltött idő. Ugyanakkor az sem tesz jót, ha azt gyermeket ültetik be az iskolapadba, aki még nem érett erre. Az a jó, ha a gyermek akkor kerül iskolába, amikor már képes felfogni a tananyagot, de még nem unalmas neki.
Az iskolaéretlenek lépéshátrányban maradnak
Három évvel ezelőtt a minisztérium úgy határozott, hogy minden 6,5-7,5 évesnek az iskolában a helye, a halasztást nem engedélyezte a törvény. Az IOP-ra hivatkoztak, mondván, hogy a személyre szóló oktatási terv segít a felzárkózásban. Csakhogy a vonatkozó törvény szerint a tanítók megterheltsége úgy alakulhat, hogy egy osztályban legfeljebb két személyre szóló tanterv lehet, két IOP-os tanuló, s ha az osztályban van két szellemileg vagy fizikailag hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő tanuló, akkor az IOP-ot ők kapják, s a „csupán” iskolaéretlenek a tanítók érzékenységére, jóindulatára, odafigyelésére számíthatnak. A tanítók megpróbálhatnak másképp foglalkozni velük, főleg a tanulmányaik elején kevesebb vagy könnyebb feladatokat adni a figyelmüket hamarabb elveszítő, könnyebben fáradó, iskolaéretlen diákoknak, s rájuk hárul az a feladat is, hogy ezek a gyerekek ne érezzék kirekesztve magukat. Az iskolaérteleneket ugyanis butának vagy akár szellemileg elmaradottnak is bélyegezhetik a társaik, hiszen ezek a gyerekek sokszor nem érik utol a társaikat, mindig lépéshátrányban vannak, emiatt állandó sikertelenséget élhetnek át, nem szereznek olyan jó jegyeket, mint amilyeneket akkor szereznének, ha az érettségükhöz megfelelő időben kezdték volna tanulmányaikat.
Az iskolába nemcsak egy adott év, hanem a következő év januárjában, februárjában született gyermeket is be kell íratni, most a 2006-ban és 2007 januárjában és februárjában születettek lettek iskolakötelesek. Ahogy Szabó Szőke Izabella iskolapszichológus elmondta, a januárban, februárban születettek több mint fele éretlen arra, hogy egy helyben üljön és figyeljen annyi ideig, amennyit a tanítási óra követel, az ujjaik is éretlenek még arra a sok ceruzafogásra, ami az első osztályban kell például a betűk leírásának tanulásához. Ők egészséges gyerekek, de szükségük lenne még egy évre, hogy az iskola követelményeinek eleget tudjanak tenni.
Az iskolába indulók számának kevesebb, mint 10 százaléka indokoltan iskolaéretlen. 10-15 százalék akkor van, amikor iskolakötelessé válnak olyan roma gyerekek is, akik nem ismerik a tanítás nyelvét, egyáltalán nem jártak óvodába.
– Most negyedik osztályba indultak azok a gyerekek, akiknél már nem volt engedélyezve a halasztás, és látjuk, hogy valahogy mégsem sikerült utolérni a társaikat, pedig az intelligenciával semmi gondjuk sincs – mondja az iskolapszichológus, aki szerint sokat segíthet, ha szükség szerint gyógypedagógiai segítséget is kap a gyermek. – Fontos, hogy észrevegyék őket, mert elszomorodhatnak, elkeseredhetnek, elmehet a kedvük a tanulástól, ha folyamatosan olyan dolgokkal küzdenek, ami nekik túl sok. Így sok múlik a tanítón, hogy felismerje, hogy az iskolaéretlen gyermekek is kitűnhetnek valamiben, például ha az írásban nem is teljesítenek kellőképpen, zenében, tornában, rajzban jók lehetnek.
Ahogy az iskolapszichológus elmondta, az iskolaérettség kritériuma egyebek mellett a figyelem terjedelme, hogy mennyi ideig tud figyelni a gyerek, továbbá a kezek érettsége, a kéz izmainak a fejlettsége. A szakemberek azt is vizsgálják, hogy megérti-e a szóbeli utasításokat, de a logikai következtetéseknek is van olyan szintje, ami a gyermeki gondolkodás sajátja, és van, ami már az iskolaéretteké. Például az óvodások három dinnye és három szem meggy esetében mondhatják, hogy a dinnye több, hiszen az a nagyobb rakás. Az iskolaérett megszámolja, és látja, hogy mindkét helyen ugyanannyi van. Az, hogy akár százig is tud valaki számolni, még nem mérvadó, hiszen megtanulhatják, mint verset, de az iskolaérettnek azzal is tisztában kell lennie, hogy melyik a több: a három vagy a négy.
Iskolából óvodába
Az idén kialakult helyzetet bonyolulttá teszi, hogy ugyan idén lehetséges a halasztás, de az erre vonatkozó törvénymódosítás csak június végén történt meg. Az iskolák munkatársai, akik elvégezték az iskolába indulók iskolaérettségi vizsgálatát, tudták ugyan, hogy kinek kell javasolni a halasztást, de cselekedni így is csak az utolsó pillanatokban lehetett. A javaslatok egy része mintegy két héttel az iskolába indulás előtt jutott el a tárcaközi bizottsághoz, és a hirtelen jött lehetőség miatt nem is került még minden iskolaéretlen diákra vonatkozó javaslat a bizottság asztalára, néhány gyermek sorsáról majd csak szeptemberben döntenek, akkor két ülést is tart a bizottság. Így az is megtörténhet, hogy a gyerekek 2-3, iskolapadban töltött hét után kerülnek vissza az óvodákba. Már ha a szülők ebbe beleegyeznek, mert félő, hogy meggondolhatják magukat. A szülők mondhatják azt is, hogy mégis maradjon az iskolában a gyerek, ha már úgyis elkezdődött a tanév, még akkor is, ha korábban megértették a halasztás szükségességét.
Nem egyszerű helyzet, amikor két héttel az iskolakezdés előtt derül ki, hogy még egy évig pihen a megvásárolt iskolatáska, az meg pláne nem, hogy az iskolából kerül vissza valaki az óvodába, még ha ez a saját érdekét szolgálja is. Az iskolapszichológus azt javasolja, hogy a szülők ilyenkor próbálják a pozitív oldalt megvilágítani a gyereknek. Például arról beszélgessenek, hogy milyen jó lesz még egy évig játszani, rajzolni, énekelni az óvodában, s jövőre még felkészültebben, még bátrabban indulhatnak iskolába.
Létezik iskolaéretlenség
Dr. Polivka Ágota gyermekorvos, a tárcaközi bizottság elnöke hangsúlyozta, pontosan megfogalmazott és alapos indokkal lehet a halasztást kérni. Mint mondta, létezik az iskolaértelenség, méghozzá több ok miatt is, a gyermeknek ugyanis fizikailag, pszichésen és szociálisan is érettnek kell lennie az iskolakezdéshez. Ha bármelyik okból kifolyólag a gyermek érdeke úgy kívánja, hogy még egy évig (ennyit lehet halasztani) az óvodában maradjon, akkor a bizottság a szakemberek indoklásai és az iskolaéretlenségre vonatkozó bizonyítékok alapján természetesen a gyermek érdekében fog dönteni. Nagyon fontos kitétel, hogy ebben az egy évben a gyermekkel foglalkozzanak, szükség szerint a fejlődési tanácsadóba is járjon, és az óvodában is törődjenek azzal, hogy egy év múlva már szinte biztosan iskolaéretté váljon.
A bizottság elnöke elmondta, hogy a szeptemberi bizottsági üléseken elsőként tárgyalják meg a halasztásra beterjesztett javaslatokat.
