Az egyetemi hallgatók lázongása miatt a szerbiai kormány úgy határozott, az új tanévben megmarad a hat vizsgaidőszak és 48 pont továbbra is elegendő lesz az állam terhére való beiratkozáshoz. A törvény ugyanis öt vizsgaidőszakot, és a következő évi beiratkozás feltételéül 50 kreditpontot irányoz elő. A kormány a felsőoktatásról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslatot továbbította a szerbiai parlamentnek, amely várhatólag a jövő hét közepén szavaz erről.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy az intézményekben minderről hogyan vélekednek. Pataki Éva, a szabadkai Műszaki Szakfőiskola igazgatója elmondta, a vizsgaidőszakok tekintetében nagy különbség nincs aközött, hogy öt vagy hat vizsgaidőszak van, fontosabb, hogy hogyan vannak elosztva a vizsgaidőszakok, tehát legyen elég idő két vizsgaidőszak között a felkészülésre. Az igazgatónő meglátása szerint az 50 pont nem megoldás, mert kevesen vannak, akiknek éppen 50 pontja van. Náluk a hallgatók legtöbbje vagy megszerzi a 48 pontot, vagy már ötvenen felül van vannak, 52–54 pontjuk van.
– Ha 48 pontot összegyűjtöttek, szerintem semmi akadálya, hogy beírják a következő évet. Ha egyszer már ezt megígérték az egyetemistáknak, akkor természetes, hogy heves reakciókat vált ki, amikor ezen változtatni akarnak. Állami költségvetésen vagy önköltségen tanulni jelentős különbség, a hallgatóknak fontos, hogy az állami költségvetésen tanuljanak. Persze az nem helyes, hogy sajnos a hallgatók erre nem időben készülnek, hanem az utolsó pillanatokban, az utolsó vizsgáknál próbálnak ráerősíteni. Amikor közelítenek a 48-hoz, igénylik, hogy el is érjék ezt, és az utolsó pontok megszerzését igazából már nem is önmaguktól várják el, hanem tőlünk – mondta Pataki Éva.
Dr. Takács Márta, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megbízott dékánjának véleménye, hogy az évek során, amióta a bolognai rendszer szerint folyik az oktatás, már illett volna eljutni az 50 kreditpontos feltételig, hiszen a bolognai rendszer eleve 60 pontban határozza meg a következő évre való beiratkozás feltételét.
– Évek óta próbáljuk elérni a magasabb ponthatárt, hogy alkalmazkodjunk az európai uniós standardhoz. A bolognai elképzelés szerint 20 százalékot tolerálnak, hogy maximum ennyivel lehessen csak kevesebbet teljesíteni. Ehhez kellene az 50 pont. A 48 és az 50 pont között általában egy tantárgy van. A vizsgaidőszakokkal az a helyzet, hogy egyes felmérések szerint a hallgatók egy része csak az utolsó vizsgaidőszakban megy ki a vizsgákra. Megszokták, hogy a hatodik vizsgaidőszakra is lehet tanulni, de ha öt lenne, akkor azt szoknák meg utolsó vizsgaidőszakként. Persze az lenne a jó, ha nemcsak az utolsó vizsgaidőszakra tanulnának a hallgatók, hanem a negyedikre, a harmadikra, másodikra és persze az elsőre is. Nem beszélve arról, hogy a bolognai rendszer szerint féléves kurzusok vannak, és e tantárgyakból év közben is kell teljesíteni, a hallgatók beszámolókat tartanak, felmérőket írnak, tehát a vizsgának valamiféleképpen az órákon tanultak összefoglalójának kellene lennie. A tanév elkezdődik októberben, vannak kollokviumok, van januári vizsgaidőszak, áprilisi, júniusi és az őszi vizsgaidőszakok. Tehát sok vizsgaidőszak előzi meg a hatodikat. Kellő szorgalommal öt vizsgaidőszakkal is össze lehet gyűjteni a beiratkozáshoz szükséges pontokat – hallottuk Takács Mártától.
Egy egyetemi hallgató arról beszélt nekünk, hogy neki mindig megvolt a 48 pontja, volt, amikor még a 60-at is megszerezte. Ő szinte sosem számolgatta azt, hogy melyik vizsgája hány kreditpontot ér, és miből kell vizsgáznia a beiratkozáshoz, de egyetemista társai között vannak olyanok, akik pontosan ezt teszik, azaz kiszámolják, hogy melyik vizsgákat kell letenniük ahhoz, hogy éppen elérjék a 48 pontot. Beszélgetőtársunk a vizsgaidőszakok kapcsán úgy vélekedik, hogy minél több van belőle, annál jobb. Ugyanis megtörténik, hogy több tantárgyból ugyanarra a napra teszik a vizsgát, és a hallgató nem tud egyszerre két helyen lenni. Több vizsgaidőszak esetében pedig a hallgatók jobban tudnak tervezni is.
