Ismertették az iratkozási tervüket az észak-bácskai oktatási körzet középiskolái. A Szabadkán megtartott igazgatók aktíváján hallhattuk, hogy a szabadkai és a topolyai középiskolák melyik fokozaton és milyen tannyelven hány elsős osztályt terveznek nyitni. Az iratkozási terv a tavalyi szerint alakul, ugyanannyi osztályt terveznek nyitni mint eddig, holott a diákok száma évről évre csökken. Az iskolák képviselői hangsúlyozták: ez csak terv, az iskolák csak javaslatot adhatnak, a döntést a minisztérium hozza meg.
A magyar tannyelven nyíló osztályok terve a következő:
SZABADKA:
A Svetozar Marković Gimnáziumban 2 osztályt terveznek nyitni a negyedik fokozaton.
A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban 3 osztályt terveznek nyitni negyedik fokozaton.
A Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában 2 osztályt a negyedik fokozaton és 1-et harmadik fokozaton.
Az Egészségügyi Középiskolában 2 osztályt a négyéves képzésen és 1 osztályt a hároméves képzésen.
A Politechnikai Középiskolában 2 osztályt a négyéves fokozaton és 1 osztályt a hároméves fokozaton.
A Vegyészeti-technológiai Iskolában 3 osztályt negyedik fokozaton és 1 osztályt harmadik fokozaton.
Az Ivan Sarić Műszaki Iskolában 5 elsős osztályt terveznek négyéves képzésen és 1 osztályt hároméves képzésen.
TOPOLYA:
A Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdsági Iskolában 2 osztályt terveznek nyitni negyedik fokozaton.
A Sinkovity József Műszaki Középiskolában 1 osztályt terveznek nyitni a negyedik fokozaton és 2 osztályt a harmadik fokozaton.
A Mezőgazdasági Iskolában 3 osztályt terveznek a negyedik és 1 osztályt a harmadik fokozaton.
Az összejövetelen jelen volt Boris Staničkov, az oktatási minisztérium észak- és nyugat-bácskai oktatási körzetének vezetője, dr. Etela Jerinkić, Szabadka város oktatási ügyekkel megbízott tanácsosa és a nyolcadikos diákok szüleinek képviselői is. Staničkov hangsúlyozta, hogy az iratkozási terv elkészítésekor reálisnak kell lenni, és jó lenne, ha az iskolák még hatékonyabban együttműködnének a végzősök szüleivel, hogy megtudják, a diákok és szülők szerint mire lenne leginkább szükség, milyen szakok iránt van érdeklődés, mit hiányolnak, és mire nincs meg a megfelelő érdeklődés. Dr. Etela Jerinkić kiemelte, hogy több hároméves szakra lenne szükség, hiszen a tapasztalok szerint sok diák és szülő igényli, hogy minél előbb szakmához tudjon jutni a tanuló. Ő a hároméves képzések megerősítését szorgalmazza.
Bár az összejövetelen az iratkozási terv volt a fő napirendi pont, a szülők megragadták az alkalmat, hogy Boris Staničkovot megkérdezzék, vannak-e már konkrétumok a kisérettségi harmadik, kombinált tesztjével kapcsolatban, a szülők és az iskolák is ugyanis csak annyit tudnak, hogy lesz egy harmadik teszt öt tantárgyból összeállított kérdésekkel, de hogy ez pontosan milyen is lesz, és hogyan kellene rá készülni, arról egyelőre még semmi pontosabb információt nem kaptak. Staničkov elmondta: nincs ok az aggodalomra, nem kellene megijedni a kombinált teszt miatt, mert – mint hangsúlyozta – leginkább logikai gondolkodásra lesz szükség a feladatok megoldásához, a kérdések megválaszolásához, nem pedig bemagolt válaszokra. Éppen ezért nem tartja indokoltnak, hogy a szülők a harmadik teszt megszüntetésére aláírásgyűjtésbe kezdtek, és bojkottra készülnek.
A szülők viszont azt mondták, hogy nem is konkrétan a teszttől félnek, hanem leginkább amiatt aggódnak, hogy ez a tesztelés eléri-e a célját, nem biztosak ugyanis abban, hogy a valódi tudást mutatják majd az eredmények. Sokan mondták, hogy a középiskolai iratkozáshoz teljesen új kritériumrendszert kellene kidolgozni.
